Nincs könnyű helyzetben az orosz belső titkosszolgálat, ha telefonbeszélgetéseket akarnak lehallgatni – az ország lakói legalább száz nyelvet beszélnek az hivatalos oroszon kívül. Különösen összetett az erősen iszlamizált és gyakran háborús kaukázusi térség nyelvészeti térképe, ahol a nagyjából 25 millió helyi lakos több mint 50 különböző nyelvet beszél. Ezért rendelt most az orosz titkosszolgálat egy automatizált lehallgató rendszert rendelt, amely be tudja azonosítani az országban beszélt rengeteg különböző nyelvet – tudósít minket a Moscow News riportja.

Az orosz hírszerzés moszkvai központja
(Forrás: wikimedia commons)

A program első részeként a Kaukázus hat nyelvét szeretnék a moszkvai lehallgatók, ha biztonságosan be tudnák azonosítani – ezek pedig az avar (nem keverendő össze a kihalt török eredetű avar nyelvvel), az ingus, a kabard, a dargi, a balkár és a karacsáj nyelvek. E nyelvek közül az utolsó kettő a türk nyelvek nyelvcsaládjához tartozik, a többi mind a hírhedten bonyolult közép-kaukázusi vagy északkelet-kaukázusi nyelvek valamelyike. E nyelvek némelyikében 70 mássalhangzó is lehet, vagy 64 főnévi eset.

Az FSZB, a KGB utódszervezete 24 millió rubelt, azaz 172 millió forintnyi összeget szánt a számítógépesített nyelvbeazonosító rendszerre, melyet saját honlapján kínál fel annak a cégnek, amelyik létre tud hozni egy ilyen programot. A nyelvfelismerést jelenleg még nem sikerült teljesen automatizálni, a legjobb programoknak is szükségük van emberi segítségre.

Oroszországban egyébként az oroszon kívül öt nyelvet beszélnek több mint egy millióan – a tatárt, az ukránt, a baskírt, a csecsent és a csuvast – további 29 nyelvet több mint százezren (e nyelvek közé tartozik hat, a magyarral rokon finnugor nyelv is), és még két tucat nyelvet legalább tízezren.

A hangfelismerő programtól azt is várják a lehallgató orosz hatóságok, hogy meg mondja, milyen méretű szobában tartózkodik, vagy milyen márkájú autót vezet a telefonáló a beszélgetés közben. A telefonáló nemét már most 99 százalékos pontossággal tudják automatikusan beazonosítani, de már a kor és méretfelismerésen is dolgoznak egyes kutatói laboratóriumokban, mint például az edinburghi Centre for Speech Technology.