Az Európai Unió statisztikai hivatala tavaly ősszel közzétett jelentése szerint viszont hazánk a beszélt nyelvek arányában a harmadik legrosszabb helyen áll Románia és Törökország után, vagyis a magyarok háromnegyede semmilyen idegen nyelven nem beszél. A közoktatásban ugyan még nem érzik a nyelvtudás súlyát a diákok, felismerték azonban a hiányt a felsőoktatási intézmények. Újdonságnak számít a munkaerő-piaci igények alapján ismét divatos orosz, de találunk példát akár kínai és vietnámi nyelvoktatásra is.

A középiskola során megszerzett nyelvvizsgák egy része nem takar használható nyelvtudást – számolt be tapasztalatairól a január 21-22-én megrendezett Educatio kiállításon Bai Katalin, HR szakember, pszichológus a Mileszel.hu online karrier tanácsadó site képviseletében. Kiállítóként különböző tesztekkel és szakmai tanácsokkal állt a fiatalok rendelkezésre, kérdésünkre pedig elmondta: „Csak az iskolapadban nem lehet hatékonyan nyelvet tanulni. A 18-20 éves fiatalok igen kis része érzi át ennek valódi jelentőségét, inkább a szülői nyomásnak igyekeznek megfelelni."

Felismerték viszont a nemzetközi követelmények súlyát a felsőoktatási intézmények: 2008-ban még csupán 14 intézmény hirdetett angol nyelvű képzést, a tanári kurzusoktól eltekintve 2011-ben viszont már 19 egyetem és főiskola tart nyilván hasonlóakat. Míg pedig három évvel ezelőtt csak három intézmény nyújtotta ezt a lehetőséget államilag támogatott formában, mostanra ez a szám 14-re emelkedett. A felmerülő igényt pedig számos alapképzéssel igyekszenek kielégíteni a felsőoktatási intézmények, 2008-ban ugyanis még nem indult államilag támogatott angol nyelvű alapképzés Magyarországon, idén azonban már 11-et működtetnek a hazai egyetemek, főiskolák. A nemzetközi ismeretek iránti igényt jól példázza továbbá, hogy diplomáciai karrierre felkészítő nemzetközi tanulmányok szak alapképzésére 2009-ről 2010-re mintegy ötszáz fővel nőtt az első helyes jelentkezők száma, így 3200-ról csaknem 3800-ra nőtt a nemzetközi ismeretek iránt érdeklődők száma. Nőtt azonban Erasmus-szal külföldön tanuló magyar hallgatók száma is: míg Európában az Erasmus ösztöndíjjal tanultak száma tavaly átlépte a kétmilliót, addig Magyarországon is újabb rekord született: a 2008/09-es tanévben összesen 4057 hallgatónak nyílt lehetősége külföldi erasmusos tanulmányokra. Közülük több mint 3500-an egy-két szemesztert tanultak külföldi egyetemeken, csaknem 539-en pedig szakmai gyakorlatukat töltötték európai cégeknél.

A legnagyobb oktatási seregszemlén, a XI. Educatio kiállításon részt vevő intézmények is megerősítették, hogy a nemzetköziesedés fontossága egyre mélyebben ágyazódik bele az oktatási struktúrába. A tapasztalat szerint magabiztos, folyékony készséggé csak anyanyelvi környezetben csiszolódhat a tudásunk. „A visszajelzések azt igazolják, hogy a nemzetközi ösztöndíjjal egy vagy két szemesztert külföldön töltő hallgatók sokkal könnyebben helyezkednek el a munkaerőpiacon. Nem csak a nyelvtudás számít, hanem a nemzetközi szemléletmód, az alkalmazkodás képessége és a magabiztosság" – mondta el Dr. Koller Boglárka, a Zsigmond Király Főiskola külföldi kapcsolatokért felelős vezetője. A ZSKF húsz kétoldalú szerződéssel bír a diák- és tanárcsere programok területén, továbbá az Erasmus ösztöndíj segítségével az EU csaknem összes országába kiutazhatnak a hallgatók. Félévenként átlagosan húsz diákot és három-négy oktatót fogadnak külföldről és ugyanennyien mennek ki tőlük. Dr. Koller Boglárka hozzátette: „Erősségünk, hogy a tanulás mellett az iskola munkát, szakmai gyakorlati helyet is szervez külföldön."

Dr. Belatiny-Kenéz Attila, az intézmény kancellárja beszámolt továbbá arról is, hogy az európaiak mellett új tendenciaként igény jelentkezett a keleti és különleges, valamint a hiánynyelvek iránt is (mint orosz, ukrán), ezért a főiskola felvette a kapcsolatot ukrán, orosz, török, sőt kínai és vietnámi partnerintézményekkel, s eredményként már majd mindegyikkel sikeres megállapodást kötött, így a hallgatók már akár Vietnámban is tanulhatnak. A különleges nyelvek elsajátítására lehetőség van a Zsigmond Király Főiskolán csoportos formában is.

A nemzetközi képzések rugalmasságára a legjobb példa a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, amely a V4-es országok partner egyetemeivel együttműködésben ajánl angol nyelvű mesterképzést. A hallgatók az első szemeszter alatt Nyitrán tanulnak, a másodikban Varsóban, a harmadik illetve a negyedik szemeszterben pedig Prágában és Gödöllőn folytatják tanulmányaikat. A képzés angolul folyik, és bár a részvevők a hazai egyetemen szereznek diplomát, a V4-es tanulmányokról szóló bizonyítványt is kiérdemlik.

Az Educatio kiállításon 39 külföldi egyetem, oktatásszervezési intézmény képviseltette magát, hat standon pedig nyelvoktatással foglalkozó iskolák mutatkoztak be. Ausztriából, Hollandiából és Dániából egyaránt három-három felsőoktatási intézmény volt jelen a kiállításon, ezzel a legnagyobb számban képviseltették országukat. Ott volt azonban számos európai egyetem mellett a New York University Abu Dhabi, de megismerhették az érdeklődők a Thompson Rivers kanadai egyetem kínálatát is.