Azzal azonban nem értett egyet a tárca, hogy szükséges lenne a kötelezően bevezetendő természettudományos tárgyként a kémia, a biológia és a fizika mellett a földrajz bevezetése is. A szakmai szervezetek javaslatára több ponton is módosított közoktatási törvény átdolgozott változatát a napokban bocsátja vitára a szaktárca.

Jelenleg több mint száz tárgyból tehetnek érettségi vizsgát a diákok, ám többségük ennek ellenére ugyanazt a néhány tantárgyat választja, vagyis jelentős részük felesleges – mondta el a lapnak Gloviczki Zoltán. Ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága a következő években legalább a felére csökkentené az országosan választható érettségi tantárgyak számát, amivel álláspontjuk szerint több százmillió forintot takarítana meg az állam. Amint azt a helyettes államtitkár megfogalmazta: szükségtelen, hogy például testnevelésből angol vagy spanyol nyelven is lehessen maturálni, hiszen a két tannyelvű iskolába járó gyerekek az elméleti tárgyak ismertetése során is be tudják mutatni idegennyelvtudásukat. Ugyanakkor a felesleges vizsgatárgyak megszüntetése nem okozna hátrányt a diákoknak, mivel még mindig csaknem félszáz tárgyból választhatnák ki. A módosításokhoz pedig az új közoktatási törvény elfogadását sem kellene megvárni, mivel egy rendeletmódosítás is elegendő a változtatáshoz - tette hozzá az államtitkár.

Nem értett azonban egyet szaktárca a közoktatási törvény koncepciójának arra irányul változtatásával, hogy a kötelezően bevezetendő természettudományos érettségi tárgyként a kémia, a biológia és a fizika mellett a földrajz is választható legyen. Indoklásuk szerint ez a lépés nem szolgálná a természettudomány terület népszerűségének és az oktatás színvonalának növekedését, mivel a földrajz ma is kedvelt tárgy. A jelenleg érvényben lévő kormányrendelet alapján a választható közismereti tárgyak közé tartozik a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, az informatika, a testnevelés, a természettudomány, a társadalomismeret, a belügyi rendészeti ismeretek, a katonai ismeretek, a gazdasági ismeretek és a latin.

Gloviczki Zoltán arról is tájékoztatta a lapot, hogy a napokon belül nyilvánosságra kerülő új közoktatási törvénykoncepció több ponton is jelentősen módosul. Elmondta: a tárgyalásokon felmerült annak a lehetősége, hogy a gyerekeknek már négyéves kortól kötelező legyen óvodába járniuk. Ez a hátrányokkal küzdő gyermekek iskolai felzárkóztatását is segítené, főként amiatt, mert a felzárkóztatás már a fogadó intézményben történne. Az államtitkár kihangsúlyozta, hogy a felzárkóztató osztály nem az első osztályt váltaná ki, hanem annak megkezdése előtt zárkóztatná fel a leszakadt gyerekeket.