Ha már lúd, legyen kövér – vagyis ha az EU valóban elkötelezett a nyelvi sokszínűség iránt, demonstrálja ezt abban is, hogy hivatalos nyelvvé avat olyan mellőzött nyelvkistestvéreket is, mint amilyen a katalán, a baszk, a galíciai, a walesi és a skót gael nyelv. Ezt követelik az európai parlamenti képviselők, mondván: „Brüsszel elmulasztja megvédeni azon milliók nyelvi jogait, akik nem a hivatalos EU-nyelvek valamelyikét beszélik”.

Katalán néptánc
(Forrás: Pere Figueras/sxc.hu)

Az Európai Szabad Szövetség nevű párt képviselői szerint a nyelvhasználat az európai kisebbségeknek is demokratikus joga, ezért Brüsszelnek sokkal többet kellene tennie ezeknek a mellőzött nyelveknek a támogatásáért. A Szövetség tagjai a korzikai, a breton és a provanszál nyelv mellett is felszólaltak – számol be az EurActiv.

Összesen 14 milliót számlálnak azok a kisebbségben élő EU-állampolgárok, akiknek nyelve semmilyen módon nincs képviselve a szervezetben. Ebből csaknem 10 millió a katalánul beszélők száma. „Emberek milliói használják a katalánt nap mint nap, ennek ellenére EU-s szinten a nyelv még mindig láthatatlan” – kifogásolja Kolja Bienert katalán aktivista, aki szerint rossz, hogy kizárólag a spanyol kormány jóindulatától függ, hogy a katalánok mikor hallathatják a hangjukat. „Pedig könnyű egy nyelvet hivatalossá tenni. A kormánynak egyszerűen csak kérnie kell azt, ahogyan a walesi példa is igazolja. Az Európai Parlament jelentős jóindulatot tanúsít a kérdésben, de nem ír alá egyezséget a kormányokkal, így nincs jogi kényszer” – így Bienert.

Pau Solanilla, az EU-ügyekért felelős spanyol titkárság vezető tanácsadója egyébként „kényes ügynek” nevezte a nyelvi indítványt, amire a spanyol politikusok „allergiásak” lehetnek, mert „néhányan szeparatista megmozdulásoktól tartanak emiatt.” Ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy a spanyol kormány nyitott az együttműködésre nyelvkérdésben, és kifejezte reményét, hogy a katalánnak és a baszknak helye lesz az Európai Parlamentben.