@Konstantin: >> Nem vitatható, hogy valaki felemel a földről egy 500kg súlyú tárgyat <<

Hát ha valami "vitatható", akkor ez az ...

@El Vaquero: Engem néha nagyon elkeserít, hogy lassan mindenki, aki engem körülvesz -- beleértve sajnos családtagokat is, akik nem voltak korábban ilyenek --, az áltudományban hisznek jobban, ráadásul próbálnak engem is "megtéríteni", és én vagyok a "rossz" és a kötözködő, mert hülyeségnek tartom pl. a homeopátiát és kézrátétes "gyógyítást".

@menasagh: igen ám, de az etimológia nem arról szól, hogy mit tekintünk sajátunknak, hanem hogy az adott szó honnan jött. Másrészt a halló neked azért tűnik értelemkifejezőbbnek, mert magyar az anyanyelved, és belelátod a hall igét is. Közben meg csak egy magyarosított hullo/hollo/hello. Szerintem az is bizonyítja, hogy nincs köze a hall-áshoz, hogy létezik nem csak halló, hanem háló (rövid á-s) formában is.

@Sultanus Constantinus: való igaz. A valóság és a tények általában kiábrándítók, míg az áltudomány meg a konteós elméletek sokkal fantasztikusabbak, fantáziadúsabbak, emiatt sokan szeretnek az utóbbiakban hinni. Egyébként önmagában az áltudománnyal, konteóval sincs baj, mondjuk egy irodalmi műben, vagy kitalált történetben, ha csak szórakoztatási célokat szolgál, és nem akarja magát komolyan venni, viszont tényként kezelni őket nagyon gáz.

@Konstantin: @mederi: Sok minden vitatható, ezt ők is elismerik, a probléma ott van, hogy az áltudósok éppen olyan dolgokat vonnak kétségbe, amelyek egyértelmű bizonyítékokkal vannak alátámasztva.

Tény, hogy a tudomány nagyságrendekkel népszerűtlenebb, mint az áltudomány, talán mert a valóság nem annyira érdekes az embereknek, mint a fantáziálás.

@Konstantin:

Talán a reál tudományok jó helyzetben vannak..? Ha nem tudják bizonyítani kérdéses tételeiket, várnak újabb generációkra, hátha valakiknek sikerül.. :)

@mederi:

Persze ez mindenhol így van. Minél egyértelműbben lehet mérni az eredményességet, annál kevesebb a konfliktus, minél kevésbé mérhető az eredményesség... annál több, és annál hangosabb...

@mederi:

Mi akik nem vagyunk nyelvészek, fogadjuk el, hogy a nyelvészet is egy tudomány, és a nyelvekben történő hangváltozásoknak vannak igazolható szabályai. Ezen igazolható hangváltozások alapján - némi fantáziával, lehet valószínűsíteni bizonyos szavak bizonyos nyelvekből való eredetét. Ez az összehasonlító nyelvtudomány. Nem az a kérdés hogy ők tévedhetnek - e? Az a baj, amikor azt állítják magukról, hogy "az egyetlen igazság, az-az, amit ők állítanak" és aki mást állít az "hüle"...!...lásd cikk...!

Miközben pontosan tisztában vannak azzal, hogy a tudományuk nem "egzakt" - tehát vitatható...

Nem vitatható, hogy valaki felemel a földről egy 500kg súlyú tárgyat, vagy nem...vitatható azonban egy vers...

A netről lekérdezhető Puskás Tivadarról a cikk- témával kapcsolatban (ha nem is "közvetlen a bizonyíték"), amiből kiderül, hogy tekintélye volt a telefon témában, tehát a "nagydíjas marhaság" nem is annyira nagy díjas és marhaság:

"1878.Londonból átköltözik Párizsba. Edinson képviseletét vállalja a kontinensen. Foglalkozik minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerûsítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalom-értékesítõ ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fõ oka és célja az, hogy az európai fõvárosok közül elsõként itt épüljön telefonközpont.

1879.Megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározó szerepe volt.

1879. október 29.Kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövid idõre hazajön, hogy elõkészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását."

Ezek a tények!

-Persze más kérdés, hogy már a telefon megjelenése előtt is létezett olyan pl. francia üdvözlési mód, hogy "áló" (kimondva), "h" nélkül és egy "l"-el "üdvözletem!" jelentéssel (az sem kizárt, hogy sokkal korábban mint a telefonos "halló" került be a francia nyelvbe a magyarból, mert ugye nem csak nagy lélekszámú népek nyelvéből eredhet egy kifejezés )..

-Ismerve a telefon műszaki nehézségekkel teli történetét (ahogy azt egy előbbi hozzászólásomban már leírtam), továbbra is hajlok a "halló!" magyar nyelvből való eredeztetésre..

Nakéremszépen...ha egy szó eredetét valaki vehemensen letagadja és a magyarázatként egy akármilyen netes forrást tart vagy nevez valódinak az szerint ugyanolyan valótlanság mint az amit tagad.

Az igaz, hogy az ilyen halló vagy más a feltalált tárgy után alkotott szavak nem ősszavak viszont ezek egyetlen nyelvben sem azok, így az eredet bárhonnan jön az ha értelmes az adott nyelvben akkor inkább nevezhetjük sajátunknak mint átvettnek.

A helló nem tudom mit jelent angolul, de a magyarosított halló már értelmileg is sokkal közelebb áll a kifejezni-valóhoz mint más nyelvekben.

Offtopic komment. Moderálva.

Nagyon offtopic kommentelésért moderálva. 

@nadivereb: Köszi! Akkor jól sejtettem, hogy ez csak ilyen "konyhanyelvi" megkülönböztetés.

@Sultanus Constantinus: Hallottam már olyat, hogy a "moszkító" a különböző betegségeket (malária, zika, Nyugat-nílusi láz stb.) terjesztő (szub)trópusi fajokra használatos, míg a szúnyog minden szúnyogfélére. Mindenesetre rendszertanilag biztos nincs köztük különbség.

Ha már szóba kerültek az állatnevek, nálunk van valami rendszertani különbség a "szúnyog" és a "moszkító" között, vagy az utóbbit csak átvették amerikai filmekből, mert jól hangzik. Mert egyébként a szó spanyol eredetű (mosquito) és simán csak 'szúnyog'-ot jelent (ill. tkp. 'legyecske', de ez már nyelvtörténeti kérdés).

@Konstantin: Kardomba dőlni nem is állt szándékomban, de akkor megnyugodtam :)