A javaslat kitér arra is, hogy a költségvetés alapján az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók juttatásaira 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a kiemelt felsőoktatási intézményeket pedig 10 milliárd forintos kerettel támogatnák.

A javaslat szerint a tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10 százaléka, amennyiben a hallgató – nem a részképzés idejére adományozott – ösztöndíjban részesül.

Az októberi keltezésű, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által jegyzett anyag a törvény módosítását azzal indokolja, hogy 2012. december 31-ig az éves költségvetési törvények határozzák meg a hallgatói juttatások esetében a jogosultságot, és az egyes juttatások normatíváit. A 2013. évi költségvetési tervezet azonban már nem tartalmazza a hallgatói juttatások szabályozását, és a 2012. szeptember 1-jétől hatályos törvényben a felsőoktatás finanszírozásának szabályai nem tesznek eleget az alaptörvény követelményeinek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A javaslat összegszerűen részletezi a normatívák tervezett összegét is, amelyek nem változnak az előző évhez képest. A módosítással szeretnék megteremteni a felsőoktatási intézmények támogatásánál a mostani háromelemű – képzési, tudományos célú és fenntartói – normatív finanszírozás 2013. évi változásainak törvényi alapjait.

A nem nyilvános javaslat alapján a 2012. szeptember 1-je előtt felvett, és tanulmányaikat folytató államilag támogatott hallgatók után – kifutó rendszerben – a képzési normatívákhoz hasonló összegű támogatást kell biztosítani.

A 2012 szeptemberétől a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatók esetében az önköltség összegéhez igazodó képzési költségtámogatás – felmenő rendszerben – az éves intézménytámogatás 50-70 százalékát kitevő része.

A kiválósági címekre a felsőoktatási intézmények az éves intézménytámogatás mintegy 8-10 százalékát pályázati úton nyerhetik el. A fennmaradó – 15-20 százaléknyi – költségvetési támogatás az intézményi tudományos, a fejlesztési, kulturális és speciális feladatellátás finanszírozására szolgál.

A dokumentum rögzíti, hogy a hallgatói juttatásoknál a szociális és tanulmányi ösztöndíjak forrásaként a hallgatói normatívát, a doktori képzésben részt vevők normatíváját, a köztársasági ösztöndíjasok normatíváját, a kollégiumi-diákotthoni és lakhatási támogatások normatíváit, valamint a tankönyv, jegyzettámogatás, a sport- és kulturális tevékenység normatíváját a felsőoktatási törvényben határozzák meg.

A forrásfedezet az állami, az egyházi és alapítványi intézményekben tanuló, államilag támogatott és az idei felvételi eljárásban felvett magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatók részére, a 2013. évi költségvetés tervezetében rögzített mintegy 30 milliárd forint.

Kitértek arra is: a minőséget támogató finanszírozási rendszerben mintegy évi 10 milliárd forint áll rendelkezésre a kiemelt felsőoktatási intézmények, a kutatóegyetemek és az alkalmazott tudományok főiskoláinak támogatására. A fennmaradó költségvetési támogatást az intézményi tudományos, fejlesztési, kulturális és speciális feladat-ellátási címén állapítják meg.

A felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézmények – a gyakorlóiskolák – támogatása 2013-ban a felsőoktatási források terhére, a törvényben szabályozva szerepelnek, mintegy 10 milliárd forint kerettel – olvasható.

A szaktárca pontosítja továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíj és az önköltséges képzésben fizetendő díjak megállapításának szabályait is. A hallgatókat terhelő díjfizetési kötelezettségek rugalmasabbá válnak azáltal, hogy a fizetési könnyítést szolgáló kedvezmények szabályozását rektori hatáskörbe utalnák.

A gazdasági tanácsok kötelező működtetésének megszűnésével újraszabályoznák a fenntartói munkáltatói jogok gyakorlásának módját. A felsőoktatási képzésben a szakmai gyakorlat teljesítését könnyíti, hogy a törvény a jövőben gyakorlóhelyek díjfizetését lehetőségként, s nem kötelezettségként szabályozhatja.

Az önfenntartó felsőoktatás érdekében a hallgatói támogatási rendszert kibővítik, és külső forrásbevonásra ösztönözik az intézményeket azzal, hogy a költségvetési forrásokon túl e forrásokból is lehetővé teszik intézményi ösztöndíjak adományozását.