A mobiltelefonokba integrált memória, illetve a készülékek mellé csomagolt memóriakártyák utáni jogdíj megfizetésének elmaradása miatt indított pert két nagy mobiltelefongyártó, a Nokia és a Samsung hazai képviselete ellen a magyar jogkezelő egyesületek nevében az Artisjus. Az évekkel ezelőtt kezdeményezett és részben tavaly már lezárult eljárásokra a múlt hét végén a Budapest Business Journal hívta fel a figyelmet. A jogvédők visszamenőlegesen, a 2002 és 2007 közötti évekre kérik a gyártóktól az üreshordozó-díj megfizetését.

A Samsung elleni per már első- és másodfokon is lezajlott, a Fővárosi Ítélőtábla 300 ezer forint elmaradt jogdíj megfizetésére kötelezte a vállalatot, az összeget a cég által 2005-ben és 2006-ban memóriakártyával együtt forgalmazott telefonok száma (a cég adatszolgáltatása szerint 1500 darab) és az akkor érvényes jogdíj alapján kalkulálták ki. Az ítélet azonban kimondja azt is, hogy az Artisjus csak akkortól kérheti számon az üreshordozó-díj megfizetését, hogy az adott termékkategória megjelent a hivatalos – az illetékes minisztérium által jóváhagyott és a Magyar Közlönyben is publikált – jogdíjközleményben.

A mobiltelefonokba „integrált tárolóegység” mint díjkategória csak 2007 óta, míg a kép- és hanghordozóként használható memóriakártya 2005 óta szerepel a jogdíjköteles termékek között, ezért a bíróság a 2002 és 2007 közötti időszakra egyedül ez utóbbiak esetében adott helyt a panasznak, és itt is csupán a 2005-ös és 2006-os évekre vonatkozóan. Az Artisjus lapunknak megküldött tájékoztatása szerint a Samsung által már befizetett összeget az öt érintett jogkezelő (EJI, Hungart, Mahasz, Artisjus, Filmjus) felosztja az érintett jogosultak között.

A Nokia elleni per jelenleg az elsőfokú ítéletnél tart. Itt – amint a BBJ megírta – a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság egyrészt jogosnak mondta ki az Artisjus telefonok mellé csomagolt memóriakártyákra vonatkozó követelését, és közel 6 millió forint elmaradt jogdíj megfizetésére kötelezte a gyártót. Másrészt viszont az ítélet – bár megerősítette, hogy a jogalap fennáll a zenés mobiltelefonok tekintetében is – a kérdéses évek jogdíjközleményeinek szövegezését kifogásolta. A bíróság úgy látta, hogy a vonatkozó termékkategóriát a közleményekben túl általánosan definiálták, ami az egyenlő bánásmód sérelmét okozhatta, valamint az általános feltételek tisztességtelenek és aránytalanok.

A november 10-én hozott ítélet ellen mind az Artisjus, mind a Nokia fellebbezett.