Érdekesség: a vasút következetesen a vörös kifejezést használja, kivétel a fénysorompó piros jelzése (meg a kézi jelzőtárcsa, sötétben lámpa az útátjáró fedezésére a közút felé), amit a Kresz. is következetesen használ (a vöröset pedig nem). (Tűnődtem már, hogy vajon a némethez van-e köze ennek a jelenségnek. A vasúti jelzési utasítás említett a közelmúltban holdfehéret meg tejfehéret is amúgy.)

A vöröst illetően a közúti vasút is következetes: villamosoktatas.hu/jv/

Magyarul és finnül néhány "v"-magánhangzó-"r" szótő:

//verni/ voittamaan,

//verés/ (kun) löin pelaajan,

//veres (vörös)/ punainen, (punainen),

//vér/ veri,

//véres/ verinen

//várni/ odottaa

//(var), (seb)/ (nincs rá finn szó), (haavan)

//varas, (heges)/ rupi, (arven).

Úgy látszik, hogy eltérő magánhangzóval a szótövek a magyarban egy folyamatot "írnak le":

ver/ veres,

vér/ véres,

vár/ varas.

Finnül a magyar "variálható szótövek" nem jelennek meg hasonló módon..

A "Pista veri Jóskát, aki már vérzik." -példában nem arra gondol az ember először, hogy Jóska már a verekedés előtt is vérzett, de lehetséges az is.. A vérzés előtt feltehetően még csak veres (vörös) volt az ütések helye.

A "veri" (megjegyzem: esz. harmadik sz. ige magyarul..) finn (magyarul: vér) szóból eredeztetve a "veres/ vörös" magyar melléknév, számomra nem igazán meggyőző, amennyiben nem csak szóegyeztetéssel történik a rokonítás, hanem pl. az említett körülményeket is figyelembe vesszük...

(Megjegyzés:A finnben a "var" szó nem, csak a "heg" szó létezik, vagyis ilyen tekintetben kevésbé árnyalt a magyarnál..)

@Roland2:

Az lesz pedig: a sárgaréz! (grüspán:-). Szal ahol a sárga és a zöld ugyanazt a szót is jelentheti, ott i. e. 4.5-3000 körül vagyunk és ismerték a rezet. Annak a neve lehetett: sárga-zöld.

Ugye, hogy nem kell írásos emlékeknek fennmaradni ahhoz, hogy mindenre rájöhessünk?

Meg persze a Rézkígyó - a halál és egyben a gyógyulás jelképe is. Nagyon könnyű volt "jósolgatni", hogy mikor marad életben, akit megmart a kígyó... mert egyszerűen nem minden marás halálos. Még a biztosan mérgeskígyóké sem mindig.

*****

Mesélek egy kis megijedésről... a skorpió marása is lehet halálos. Hát esetleg lehet, főleg ha sárgásbarna és (a felnőtt példány) jó nagy. Csakhogy van belőlük jónéhány fajta. Hát belenyúltam egy nagy halom avarba... és nagyot csípett. Annyira csípett, hogy le sem jött a kezemről, csimpaszkodott. Földre ráztam. Na, ugye, most muszáj orvos. Az orvos ügyeletben volt és éppen aludt. Félálomban kérdezte: milyen színű és milyen nagy volt a skorpió? Barnásfekete és nem nagy. Akkor menjél vissza kertészkedni és hagyjál aludni. Kb. 2-3 napig fog fájni, de attól még dolgozhatsz.

@cathy222: Nézz utána jobban. Ez kb. úgy jött elő, mintha az mondtad volna, hogy a spanyol nem újlain nyelv, mert a latin a Római Birodalom nyelv.

@Krizsa:

Elnezest, nem eppen piros-veres ugyben, de felfigyeltem ra: az arami nem heberfele, az konkretan szir nyelv, amit a mai napig beszelnek Sziriaban es egyes szir diaszporakban kulfoldon is.

Ez is megerne egy cikket.

@nemtulnehez: A house szó etimológiája : en.wiktionary.org/wiki/house

A Zaicz-szótár említ még török és tamil ( kuti ) példákat is, de valszeg, h. a törökbe valamilyen iráni nyelvből, míg a tamilba vmilyen indoárja nyelvből került.

"miert pont a german fejlemenyre hasonlit?" Lehet a véletlen műve is. A több mint 7 milliárd ember közül nem lehet kizárni, h. van még egy olyan másik ember is,akit Roland-nak hívnak, és még hasonlóságot is lehetne felfedezni köztünk, de ettől még nem leszek vele biológiailag,genetikailag rokon :) Minden nyelvben lehet találni olyan szavakat, melyek alakjukban és nagyjából jelentésükben is hasonlíthatnak egymásra,annak ellenére,h. rokonok lennének,pl. arab قطع és az angol cut en.wiktionary.org/wiki/%D9%82%D8%B7%D8%B9 , vagy magyar atya és török ata,stb.

"Ha pedig nem vezetheto vissza, vsz. finnugor->german kolcsonzesrol lehet szo." Nem hinném, h. a germán alapnyelvben lennének finnugor eredetű szavak, ahogy a finnugorban sem germán eredetűek. Germán ( főként óészaki ) jövevényszavak a balti-finn,ill. finnségi nyelvekben vannak nagyobb számban.

A 'föld' szónál még német rokonítást sem említ a szótár.

" A tuz is piros:) Nincs ellentmondas" De a tűz éghet sárga fénnyel is :) Mivel se a fire-nek, se a Feuer-nek ( és más germán rokonuknak ) nem volt 'piros' jelentése, így sztem erőltetettnek tűnik a rokonítás. De nem vok nyelvész, csak arra tudok hivatkozni, amit olvasok. Majd esetleg az itteni nyelvészek többet tudnak mondani.

@nemtulnehez:

Hozzatennem:

Valakinek "pir"ul az arca, azaz eg az arca. Azert pirul mert piros vagy azert mert eg? Vagy mindketto?

@Roland2:

A rőt-re is ismeretlen eredetukent emlekeztem, lehet hogy rosszul.

" A germán nyelvek Hause,house,stb szavának nincs köze a magyar 'ház'-hoz, mert az finnugor eredetű ( alapnyelvi *kota , vö. finn kota, számi goatte,stb )"

Lehet hogy a szotar ezt mondja, de ezt kotve hiszem. Csak az a helyzet hogy a nyelveszek nem tudjak ra a magyarazatot. Ha a "house", "hut" vissza is vezetheto egy indo-europai alapszora, a finnugor "haz", "kota" miert pont a german fejlemenyre hasonlit? Ha pedig nem vezetheto vissza, vsz. finnugor->german kolcsonzesrol lehet szo.

"A föld szó bizonytalan eredetű"

Biztos nincs koze a nemet feld, angol field-hez? Mekkora a statisztikai eselye hogy egy negybetus szonak ket nyelvben tokugyanaz az ertelme legyen?

" Az angol fire szónak ( ami végsősoron indoeurópai eredetű ), vagy az elődeinek sehol nem láttam, h. lett volna piros értelme ( is)."

A tuz is piros:) Nincs ellentmondas. A finnugor alapszavaknak sem mindig ugyanaz az ertelmuk a leanynyelvekben. Ott van meg a "pyre", maglya is.

Szerintem nem lehet veletlen egybeeses. Tul sok ismeretlen eredetu magyar szonak van german, angol megfeleloje.

Itt van meg a bir<->bear. Tok ugyanaz az ertelme, sot! Ezeket az egybeeseseket nem is kerestem, de tul szembeotloek hogy elkeruljek az ember figyelmet. Miert pont a germanhoz hasonlitanak az IE nyelvek kozul?

@nemtulnehez:

Mert a germán-angol rokonítás sehogy se stimmel, és ezt a kellemes indoeurópai nyelvészeink már tudták.

Azt is tudták, hogy 165 délibbre levő nyelvben van párja ezeknek a magyar szavaknak. De AZT - NEM.

@nemtulnehez: A Zaicz-szótár szerint a rőt német eredetű ( bajor-osztrák röt ), első írásos nyoma 1350-ből származik. A germán nyelvek Hause,house,stb szavának nincs köze a magyar 'ház'-hoz, mert az finnugor eredetű ( alapnyelvi *kota , vö. finn kota, számi goatte,stb ) , a finnugorba valszeg vmilyen indoiráni nyelvből kerülhetett a szó ( érdekes,h. a szótár az újperzsa példánál egy 'kad' átírási alakot ad meg, holott az inkább خانه lehet { xɒːˈne} ill. teheráni változat {xuːˈne], ráadásul a szót nem k-val, hanem torokhanggal ejtik, en.wiktionary.org/wiki/%D8%AE%D8%A7%D9%86%D9%87 , tehát érdekes kérdés, h. a szótárban szereplő alak honnan való ).

A föld szó bizonytalan eredetű. Az angol fire szónak ( ami végsősoron indoeurópai eredetű ), vagy az elődeinek sehol nem láttam, h. lett volna piros értelme ( is).

piros<fire

rőt<red

Mikor kolcsonoztek ezeket a magyarok a germanbol?

(olyan nyilvanvalo peldakat mint a haz<house, fold<field mar nem is akarok felhozni)

Miert vannak ezek ismeretlen eredetunek nyilvantartva?

Az arám (késői héberféle) sraga = gyertya, lámpás - ami nyilván sárga fényű. Ez tehát tuti.

A zöld-problémával azonban én se jutok semmier.

Azért leírom, ami van. Zilah = locsolta, zulah = meglocsolt - Zala(folyó), zöld - mivel váz a héberben egyáltalán nincs is.

Szóbajöhet még az SzLD és az SLD váz, amik a ZLD kronológikus "előzményei", de Itt sem látok semmilyen zöldes jelentést.

@Avatar: Az orosz жёлтый a proto-szláv *žьltъ szóból jön en.wiktionary.org/wiki/%D0%B6%D0%B5%D0%BB%D1%82%D1%8B%D0%B9

Tehát nincs köze a zsold szóhoz, ami viszont vándorszó, végső forrása a latin solidus ( aranypénz ) , a magyarba a németből vagy az olaszból kerülhetett. Hogy az orosz szónak van-e köze a szintén sárga jelentésű perzsa زرد

( zard ) szóhoz, nem tudtam kideríteni. A Zaicz szótár azt írja, h. a zöld szóval lehetségesen rokon iráni szavak indoeurópai eredetűek, de csak óind példát hoz ( aminek van 'zöld' jelentése is ).

@Roland2: A zöld a sárgának a kékkel kevert árnyalata. :)

Egyébként az oroszban (ha jól emlékszem) zsoltij a sárga. Vajon van köze a katonák zsoldjához is ennek a szónak? Lehet, hogy rézpénzzel fizették őket, ami frissen verve sárga, de megpatinásodva zöldes lesz. A szlávokkal elhitették az okos magyarok, hogy a zöldes rézpénz az valójában tömör arany "solidus" (ez is kapcsolódhat), és ők azóta is sárgának hiszik a zöldet... :D

@Fejes László (nyest.hu): Nem igazán értem a lekezelő stílusod. Csak felvetettem valamit, ami szerintem nem lehetetlen. Tovább nem mondom, veled nincs értelme vitatkoznom...