Luxusnak számít ma a tudomány a médiában – hangzott el a Kutatók éjszakájához kapcsolódóan szervezett kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön a budapesti Európa Pontban, ahol a résztvevő kutatók és újságírók arról is beszéltek, hogy miként járulhat hozzá a média a tudományos kutatás népszerűsítéséhez.

Kardon Béla, a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD) tudományos igazgatója az eseményen elmondta, hogy mivel a felsőoktatás minőségén keresztül a tudomány határozza meg egy ország jövőjét, ezért komolyan el kell gondolkozni, milyen erőforrásokat lehet még felszabadítani a kutatás terén. Mint fogalmazott, a „női agy” még kiaknázatlan lehetőség Magyarországon, hiszen nagyon alacsony a nők aránya a kutatók között. Hozzátette: a pályaorientáció szempontjából meghatározó szerepe lehet a médiának, amely segítheti az olvasókat abban is, hogy jobban megértsék miként viszonyul egymáshoz a valódi és az áltudomány.

Palugyai István, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója és tudományos újságíró az eseményen hangsúlyozta, hogy ma a tudományról származó ismeretek túlnyomó többségét a fiatalok a médiából, azon belül is elsősorban az internetről szerzik. Mindeközben a statisztikák azt bizonyítják, hogy a tudományos témával foglalkozó írások és más médiaanyagok száma drasztikusan csökkent mind az Egyesült Államokban, mind Európában. „A tudomány a médiákban ma luxus” – fogalmazott, hozzátéve, hogy kevés orgánum engedheti meg magának, hogy specializált tudományos rovatokat tartson fent. Véleménye szerint ugyan a nagyobb internetes hírportálokon még megtalálhatóak a tudomány mellett technológiával és más témákkal is foglalkozó szekciók, azonban mára az olvasók „befogadási küszöbe” is lecsökkent, háttérbe szorultak az alapos elemzéseket nyújtó ismeretterjesztő cikkek.

Palugyai István szerint megfigyelhető egyfajta bulvárosodás és a mozgóképes anyagok előtérbe kerülése is, azonban utóbbiak elsősorban rövidebb videókat jelentenek, alapos ismeretterjesztő dokumentumfilmek forgatására Magyarországon ma nincsen anyagi forrás. Mint fogalmazott, nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy egyre kevesebb a tudományos újságíró, ez pedig hosszútávon komolyan árthat a tudomány megítélésének is. „36 év után még mindig hiszek abban, hogy az embereket érdekli a tudomány és a technológia” – tette hozzá. Újságírói kérdésre felmerült, hogy a tudományos újságírók gyakorta magukra maradnak az áltudományos hiedelmek elleni küzdelemben, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csak ritkán ad ki állásfoglalást egy-egy nagyobb társadalmi érdeklődést érintő kérdésben.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Simon Tamás, az MTA kommunikációs főosztályvezetője erre reagálva elmondta, hogy az idei Magyar Tudomány Napjára szervezett népszerűsítő előadások számos hasonló témát fognak felölelni, szó lesz többek között a placebohatásról, az oltásellenességről, a migrációról, valamint az iszlám és a nyugati világ kapcsolatáról is. Lovász László, az akadémia elnöke a tudomány és az áltudomány különbözőségeiről fog előadni a rendezvényen.

A beszélgetésen részt vett Bényei Éva, a Kutató Diákok Országos Szövetségének elnöke is, aki elmondta, hogy elsősorban a játék és az alkotás öröme indította el a tudományos pálya felé. Hasonlóan vélekedett az eseményen Beke-Somfai Tamás biokémikus is, aki szerint a játékhoz és az ismeretlenhez való folyamatos vonzódás segíthet valakit megmaradni a kutatói pályán. Emellett a tudós kiemelte az európai uniós Marie Sklodowska-Curie Akciókhoz hasonló, a megfelelő anyagi feltételeket megteremtő pályázatok, támogatások fontosságát is.

Az idei Kutatók éjszakájára a szervezők 50-70 ezer embert várnak, az eseménysorozatban 39 város 150 helyszíne fog részt venni, és az érdeklődők mintegy kétezer program közül választhatnak – tájékoztatott az eseményen Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.