A svájci Brain Mind Institute 2005-ben indította Blue Brain Project elnevezésű agyszimuláció-kísérletét. A program célja az emlősök agyának valós laboratóriumi adatokból történő „visszafejtése”, és egy molekuláris szintről építkező számítógépes modell létrehozása – olvasható a konferenciáról beszámoló BBC hírei között.

A professzor szerint a mesterséges agy különösen nagy segítséget jelent majd a mentális betegségek gyógyítására szolgáló új terápiák kifejlesztésében. Mint rámutatott, a világon mintegy kétmilliárd ember szenved valamilyen fokú mentális zavarban.

„Az emberi agyat nem lehetetlen megépíteni. mi egy évtizeden belül képesek leszünk rá” – mondta a professzor, hozzátéve, hogyha terveik megvalósulnak, maga helyett hologramot küld majd a konferenciákra előadásai megtartására.

Markham csapata az agykéreg törzsfejlődési szempontból legfiatalabb részének, az agykéregnek – amely a legmagasabb rendű érző- és mozgatófunkciók központja – vertikális struktúráira koncentrált. Ezek az egymásra rétegződő idegsejtekből (neuronokból) álló „oszlopok” a tudósok szerint az agykéreg funkcionális alapegységei. Az emberi agyban ezeknek az „oszlopoknak” a száma mintegy félmillióra tehető, mindegyikük körülbelül 60 ezer neuronból áll.

A tudóscsapat már 15 éve tanulmányozza az agykérgi „oszlopok” struktúráját. A feladat Markham szerint olyan, mintha katalogizálni próbálnák az esőerdők faállományát – felmérni, hogy pontosan hány fa található bennük, majd fajtánként osztályozni őket.

„Ám ez valamivel nagyobb feladat, mint egyszerű katalogizálás, mivel fel kell fedeznünk és le kell írnunk az összes kapcsolódást, az összes kommunikációs szabályt” – magyarázta a professzor.

Jelenleg már rendelkeznek egy olyan számítógépes modellel, amely a neuronok tízezreit integrálja, és minden idegsejt különböző. Ez lehetővé tette egy szimulátor, azaz egy mesterséges agykérgi „oszlop” megalkotását. S bár minden neuron egyedi, a kutatócsoport tapasztalatai szerint az összes agy egyazon „kapcsolási séma” szerint működik.

A tudósok a modell életre keltéséhez egy szuperszámítógépet, az IBM tízezer processzorral rendelkező Blue Gene komputerét alkalmazták. A szimulációk, amelyek révén a kutatók megismerhetik, hogy mily módon működik az agy, már megkezdődtek.

Markram példákat sorolva elmondta, hogy ha a kísérletek során a mesterséges agynak mutatnak egy virágot, megfigyelhetik a gép elektromos aktivitásának változását.

„Vizuális ingerrel aktiváljuk a rendszert, amely egyéni módon képezi le a látottakat” – fejtette ki a professzor, aki szerint a végső cél előhívni ezt a leképzést. Így a kutatók közvetlenül megvizsgálhatják, hogy miként is érzékeli az agy a környező világot.

Markram szerint az agykutatások és a filozófia fejlődése révén a Blue Brain Projectnek más gyakorlati alkalmazásai is lehetnek. Meggyőződése szerint, ha összegyűjtenék az állatok agyműködésére vonatkozó összes neurobiológiai adatot, úgy egy új Noé bárkája „épülhetne meg”, ami lehetővé tenné különböző állatok agyszimulációs modelljének létrehozását. „Elvégre nem kísérletezhetünk az idők végezetéig az állatokkal” – hangsúlyozta a professzor.

A Blue Brain Project az agy betegségeinek megismerésére is ad lehetőséget. „Bolygónkon kétmilliárd ember szenved mentális zavarokban” – mutatott rá előadásában Henry Markram, aki szerint kutatásaik új gyógymódok kifejlesztéséhez is segítséget nyújthatnak.