-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sikerült megfejtenie a legrégibb ismert héber feliratot a Haifai Egyetem egy régészének. A másfél éve talált lelet fogalmai a Bibliából ismertek.
Megfejtették a rendelkezésre álló legrégibb, az i. e. X. századból származó héber feliratot – jelentette be csütörtökön a Haifai Egyetem bibliatudományi tanszéke.
Az észak-izraeli nagyváros tanintézményének közleménye szerint Gerson Galil régésznek sikerült bebizonyítania, hogy a cserépdarabra tintával írt felirat Dávid király idejéből származik, és mint ilyen, a legősibb írásos héber szöveg.
A 15-ször 16,5 cm-es töredéket másfél éve találta a Jeruzsálem közelében fekvő Hirbet Keifa lelőhelyen egy másik régész, Joszef Garfinkel.
A szöveg a szegényekkel, a rabszolgákkal, az idegenekkel, az özvegyekkel és az árvákkal szemben elvárt bánásmódot taglalja. A szavak a héber szókincsből valók, és a fogalmak, amelyeket takarnak, a Bibliából ismertek.