Az ítélet indoklása szerint a tervezett lapszám koncepciója ütközik a szerzői joggal, azon belül pedig az idézés jogával. A hetilap kiadója túlzottan nagy terjedelemben idézne a könyvből, a teljes tartalom mintegy 3 százalékát közölné, a hozzáfűzött szakértői magyarázatok pedig csupán kiegészítenék a Hitler-féle szöveget, holott az idézés joga arra vonatkozik, hogy át lehet ugyan emelni részeket egyik szövegből a másikba, de csak akkor, ha az eljárás célja egy új, önálló mű megalkotása.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Zeitungszeugen tervezett kiadványa így nem fér össze az idézés jogával, hiszen a lapszám révén nem keletkezne saját mondanivalóval rendelkező alkotás, a kiadvány csupán mintegy megismételné Hitler szövegét, a könyvből származó 20-25 oldal lenne a központi elem, amelyet az olvasó akár a kommentárokat teljesen figyelmen kívül hagyva is befogadhat.

Peter McGee, a Zeitungszeugen brit kiadójának vezetője azzal érvelt, hogy az idézeteket nem önmagukban, hanem tudományos magyarázatokkal együtt kívánják megjelentetni az ismeretterjesztő hetilapban, ez pedig semmiben nem jelent eltérést a szakkönykiadásban alkalmazott gyakorlattól, a Mein Kampf pedig egyébként is hozzáférhető számos országban legálisan. A vita nem ért véget, mert az ítélet nem jogerős és McGee közölte, hogy fellebbez.

Az eljárást a könyv szerzői jogával rendelkező bajor állam kezdeményezte az idén januárban, amikorra a kiadó az érintett lapszámot időzítette. A szerzői jogokkal a náci párt kiadványait gondozó Eher kiadó jogutódjaként rendelkező német szövetségi állam azt indítványozta, hogy tiltsák meg a tervezett lapszám megjelenését. A kiadvány azonban mégis megjelent, már januárban, de a szöveget felismerhetetlenné tették, az olvasók csak az előszót és a kommentárokat tanulmányozhatták.

A Zeitungszeugen olvashatatlan könyv címmel megjelent különszáma nem keltett nagyobb feltűnést Németországban, nemigen fogyott a lap és közéleti vita sem alakult ki körülötte, pedig sokan arra számítottak, hogy élénk diskurzus kezdődik majd arról, hogy miként lehet foglalkozni Hitler könyvével a 21. század elején. Az azonban biztosra vehető, hogy a vita előbb-utóbb elindul, mert 70 évvel a Führer halála után lejár a könyv szerzői jogi védettsége, így 1916. január 1-től  mindenki számára elérhetővé válik. A Mein Kampf kiadását egyébként nem tiltják a német törvények, de Bajorország mindeddig elzárkózott az írás közreadásának engedélyezésétől.

A Zeitungszeugen – amelynek címe a magyarul kortárs szemtanút jelentő Zeitzeuge kifejezés és az újság jelentésű Zeitung (’újság’) szó összetételéből származik – régi újságokat közöl korhű formában, kivonatosan, magyarázatokkal ellátva. Nem ez az első vitája a bajor állammal, 2009-ben azért pereskedtek, mert a müncheni pénzügyminisztérium lefoglaltatta a lap egyik számát, amelyben náci hecclapokból közöltek részeket. A bíróság a kiadó javára döntött, arra hivatkozva, hogy több mint 70 éve jelentek meg a történelmi ismeretterjesztő hetilapban utánnyomásal közölt újságok, így már nem állnak szerzői jogi védelem alatt.