-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Demográfiailag és gazdaságilag mára a szórvány meggyengült, intézményei fogyatkozóban vannak – mutatott rá a Szórványtanács elnöke a Kettős kisebbségben – előretolt vagy visszamaradt „helyőrségek”? címmel a héten a fővárosban rendezett fórumon.
Bodó Barna politológus szerint ugyanakkor az identitás, a magyarnak megmaradás intézményfüggő. A kolozsvári Sapientia egyetem tanára kiemelte: vissza kell hozni a nyelv státuszát, ne érezzék a kisebbségben élők, hogy nyelvük másodrendű. Ha nem tudatosan viszonyulnak a nyelvhez, nem lehet megőrizni – hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy ha nemzetpolitikában akarnak gondolkodni, akkor először azt a kérdést kell megfogalmazni, hogy kit tartanak magyarnak, illetve mi az identitástudat és a magyarságtudat – mondta. Értelmezése szerint a szórvány a nemzet határa, és ha nem tekintik annak, és nem támogatják megmaradásában, akkor a nemzet folyamatosan zsugorodik. Mindenkit, aki magát magyarnak vallja, tekintsünk magyarnak – szólított fel.
Schöpflin György politológus arról beszélt, hogy akkor ismerjük meg saját magunkat, ha szembenézünk saját sokszínűségünkkel. Úgy véli, sokszor intoleránsak vagyunk a nem budapestiekkel, a határon túliakkal és a külhoniakkal. Ha meg akarjuk érteni, mi a szórvány, ne csak magunkat nézzük, hanem más szórványokat is – fogalmazott.
Felidézve a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást, azt mondta, hogy a társadalom jelentős része nem nagyon akarja befogadni a határon túliakat.
Udvarhelyi Zsófia, a CDU-CSU parlamenti frakciójának brüsszeli munkatársa arról a lehetőségről beszélt, amely által egy másik kultúra szépségét fel lehet ismerni amellett, hogy valaki megőrzi magyarságát. A magyarok azért, mert kisebb nemzet, mint a német vagy az angol, félnek a másságtól – vélekedett.
Ladányi Lajos, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökségi tagja, szórványprogramjának kidolgozója szerint meg kell különböztetni az önként vállalt és a történelmi sorsként keletkezett szórványokat. A felvidéki magyarságot szinte biztonsági kockázatként kezelik Szlovákiában – mutatott rá.
A törvény őket nem védi, és ami a szlovák parlamentben zajlik a kisebbségi nyelvhasználati törvény ürügyén, az színház – fogalmazott, hozzátéve: az nem biztosítja a kisebbségek nyelvhasználati jogát. „Nekünk nem jogaink vannak, hanem annyi lehetőségünk, amit megteremtünk közösségeink számára” – tette hozzá.