-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Meggyűrűzték, majd nevet is adtak azoknak a kerecsensólyom-fiókáknak, amelyeknek mindennapjait március óta követhetik nyomon az érdeklődők az interneten.
A MAVIR munkatársai pénteken speciális védőruhában másztak fel a fiókákért a nagyfeszültség alatt álló távvezetéki oszlopra, a madarak leeresztése után kiderült azok neme és felkerültek a jelölő gyűrűk is – közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég pénteken az MTI-vel.
Az immár Hajnal és a Samu nevű madarak április végén látták meg a napvilágot a szülőpár által birtokba vett műfészekben. A kerecsensólymok mindennapjait március óta követhetik nyomon az érdeklődők a MAVIR, valamint a LIFE+ projekt honlapján és a közösségi oldalon.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A ragadozómadár-védelmi program keretében a MAVIR munkatársai és a természetvédelmi szakemberek együttesen telepítették a madarak számára kialakított műfészket egy úgynevezett fenyő típusú oszlopra, 25 méteres magasságba. A folyamatos megfigyeléshez több, köztük HD minőségű kép rögzítésére alkalmas kamerát szereltek fel. Átlagosan mintegy 500 fő figyeli a bekamerázott sólymok életét az internet segítségével 106 országból.
A kerecsensólyom globálisan veszélyeztetett faj, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint. Becsült világállománya legfeljebb tizenkétezer párra tehető, de a Kárpát-medencén kívül már évtizedek óta folyamatosan csökken a fészkelő párok száma. Magyarországon az intenzív védelmi munka 1980-ban kezdődött, amelynek köszönhetően az akkori mintegy harmincról mára kétszáz fölé emelkedett a párok száma.
A védelmi munka kiteljesedését jelentette az Európai Unió LIFE+ programja által támogatott – 2006-ban indult első, majd 2010-ben kezdődő második – kerecsensólyom-védelmi program. Utóbbi 2014-ig tart, a magyar szervezetek szlovák, román és bolgár partnerekkel működnek együtt a faj védelme érdekében.
Napjainkban minden második Magyarországon található kerecsensólyom pár a MAVIR oszlopain fészkel. A műfészkek kihelyezése nemcsak madárvédelmi célokat szolgál, hanem hozzájárul a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásához is. A madarak saját fészeképítési tevékenységének ilyen befolyásolása segít kiküszöbölni azokat az ellátási problémákat, amelyek például a szél által a vezetékekre sodort fészkek miatt alakulhatnak ki.