-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Manapság sokat lehet hallani a magyar és török közötti esetleges rokonságról. Most tudósok is igazolták, na nem a népek vagy a nyelvek, hanem csak a magyar és török kajszibarack közötti genetikai rokonságot.
Genetikai rokonságot találtak egy uniós kutatás során szakemberek a magyar és a török kajszibarack között - ismertette csütörtökön az Európai Unió tudományos portálja, a CORDIS (http://cordis.europa.eu).
A tanulmányt, amely elsőként hasonlította össze a Törökországban és Magyarországon honos fajták genetikai állományát, eredetileg a Journal of the American Society for Horticultural Science című szaklapban tették közzé a szerzők.
A szakemberek úgy vélik, a kajszibarack Kínából származik, onnan került Ázsián keresztül Európába. A kajszit földrajzi fellelhetősége szerint négy fő csoportba sorolják: a közép-ázsiai, az iráni-kaukázusi, az európai és a dzungari csoportokba. A törökországi fajták a második alcsoportba tartoznak, míg a magyarországiak az európaiba.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A budapesti Corvinus Egyetem kutatói török kollégáikkal együttműködve genetikai elemzéssel megállapították, hogy a magyar és az európai kultúrnövény-változatok vélhetően az iráni-kaukázusi genotípusok közötti kereszteződésből származtak. Hozzátették, hogy történelmi és nyelvészeti bizonyítékok is alátámasztani látszanak feltételezésüket.
Mint Halász Júlia kutatásvezető elmondta, munkájuk során 51 kajszifajta teljes, és 4 fajta részleges S-genotípusát határozták meg, így derült fény a közös „múltra", és rokonságra.
Az eredmények a leghatékonyabb fajtatársítás megválasztásában segíthetik a termesztőket és nemesítőket, ami gazdaságilag is kellő hasznot hoz, de a növény genetikai változatosságát is elősegíti.