A beregszászi városi tanács (közgyűlés) az 1990-es helyi népszavazás eredményére hivatkozva megszavazta Beregszász történelmi magyar nevének hivatalos visszaállítását, de a döntést Ungvárnak és Kijevnek is jóvá kell hagynia – írta kedden megjelent számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.

A kárpátaljai tömbmagyarság közigazgatási és kulturális központjának számító város történelmi nevének visszaállítása kapcsán Gajdos István, Beregszász polgármestere az újságnak elmondta, hogy az ukrán elnökválasztásig szó sem eshetett arról, hogy újra napirendre vegyék Beregszász történelmi neve visszaállításának kérdését, de „kedvező fordulat jött, így alkalom nyílt újra felvetnünk a számunkra oly fontos kérdést”. A városi tanács jelen lévő képviselői egyhangú igennel szavazták meg azt – tette hozzá.

Gajdos azt is elmondta, hogy az elfogadott határozatot a Kárpátalja megyei tanácshoz nyújtják be, s ha a megyei képviselők is megszavazzák, akkor az ukrán parlament elé viszik a kérdést. A polgármester reményét fejezte ki, hogy legfelsőbb szinten is jóváhagyják a város által benyújtott kezdeményezést, és végre hivatalosan is Beregszász lesz Beregszász.

A lap emlékeztetett arra, hogy a Bereg-vidék központját 1247 óta nevezik Beregszásznak, amit 1920-ig meg is őrzött a város. A trianoni békeszerződés után is megmaradt néhány hónapig a név, mígnem a vidéket akkor irányító csehszlovák hatalom mindennemű történelmi, etnikai vagy egyéb ok nélkül átnevezte a várost Berehovóra. 1945-ben ezt a nevet újra megerősítették. Így viselte a szovjet érában egészen 1990-ig. Ám 1990-ben a város lakossága megszavazta Beregszász történelmi nevének visszaállítását, a referendumon részt vett közel 14 ezer szavazópolgár közül mintegy 12,5 ezren igennel voksoltak. Az eredményt 1990. december 7-én a városi tanács 5. ülése elfogadta és megerősítette.

Azóta eltelt húsz éve, és a kormányváltás után újra terítékre került ez a fontos, és egyben fájó kérdés – olvasható az ungvári magyar lapban.