A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy az intézet megnyitásával régi adósságát törleszti a magyar állam. A környező országokban már régóta működnek ugyanis magyar kulturális intézetek, csak déli szomszédainknál nem léteztek eddig „a magyar kultúra jobb megismertetését, a magyar tudomány eredményeinek közvetítését szolgáló, a magyar állam által fenntartott intézmények”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Navracsics Tibor horvátul és magyarul is elmondott beszédében kifejtette: „egymás kultúrájának megismeréséhez, a népek közötti, valóban baráti viszony kialakításához” elengedhetetlen egy ilyen intézet. Felidézte, hogy a magyar és a horvát kultúra között sok évszázadon át „szoros kapcsolat, kölcsönhatás és összefonódás állt fent”, de a 19-20. századtól az eltávolodás miatt „egymástól szerzett ismereteink elhalványultak”. A demokratikus változások és országaink függetlenné válása óta, immáron jó húsz éve „egyértelműen barátinak nevezhető” országaink viszonya és ez a kultúrára is kiterjeszthető.

A Zágrábi Magyar Intézet elsődleges célja, hogy a horvát közvéleményt az eddiginél is jobban megismertesse a magyar tudományos és kulturális eredményekkel. Az intézmény ugyanakkor tárt karokkal várja a horvátországi magyarokat is, akik otthon érezhetik magukat az épület falai között – jelentette ki Navracsics Tibor.

Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy a horvát és a magyar nép egymás mellett él, ezért is fontos minél jobban megismernünk a másik kultúráját. Különösen igaz ez, amióta Horvátország – éppen Magyarország hathatós támogatásával – az Európai Unió teljes jogú tagja lett.

Mint azt Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója a megnyitón elmondta, az intézethez tartozó külföldi kulturális intézmények legfőbb küldetése, hogy megismertessék és népszerűsítsék a magyar kultúrát, illetve a magyar nyelvet.

Úgy fogalmazott, hogy a zágrábi intézet a tanulás színtere is, mégpedig nekünk, magyaroknak is, hiszen megtanulhatjuk, milyen a horvát kultúra, hogyan dolgozhatunk együtt művészeti, oktatási, kulturális területeken. Hozzátette: külön öröm, hogy Horvátország függetlenné válása óta ez az első új kulturális intézet az országban.

A Zágrábi Magyar Intézetet vezető Sokcsevits Dénes azt hangsúlyozta: az új intézmény célja, hogy a hagyományos és mai magyar kultúrát, művészetet, irodalmat és tudományos eredményeket közelebb vigye a horvát közönséghez. Mindezt azzal egészítette ki, hogy az intézmény a horvátországi magyarok otthona is egyben.

Vesna Kusin, Zágráb főpolgármester-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest és Zágráb között – különösen az utóbbi 15 évben – igen sokszínű kulturális együttműködés alakult ki. A magyar intézet pedig programjain keresztül a magyar kultúra, tudomány megismertetésével még inkább hozzájárul a kapcsolatok elmélyítéséhez.

A horvátországi magyar kulturális intézmény tájékoztatása szerint a közeljövő tervei között szerepel egy zágrábi székely nap megrendezése, illetve busójárást is terveznek Mohácsról Zágrábba. Az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő mohácsi busójárás ugyanis egy horvát kisebbségi csoport, a sokácok népszokása, amelynek hagyománya Horvátországban is él.

A Zágrábi Magyar Intézet a horvát főváros szívében, a Jelacic (Jellasics) tér szomszédságában, az Európai Unió képviseletének is otthont adó új épületben kapott helyet. Az intézetnek otthont adó modern épület alsó szintjén a tervek szerint később magyar kávézó is fogadja majd a vendégeket.