Újabb hat magyar felfedezésű kisbolygó nevét fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió, aminek eredményeként Arany és Jókai is az égre került. A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásában 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már majd hatszáz aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkéstetői állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták meg az egyetem kutatói és hallgatói. A Nemzeti Csillagászati Unió most hat újabb piszkéstetői felfedezés névjavaslatát fogadta el – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) honlapján.

A program korai időszakában, 1999. december 31-én, fél órával éjfél előtt fedezett fel Sárneczky Krisztián és Kiss László egy 2-3 kilométer átmérőjű égitestet a kisbolygóöv belső részén. Az 1999 YW14 jelű aszteroidát Wonaszek Antal (1871-1902) csillagászról nevezték el, aki 1897-től haláláig a Kiskartali Csillagvizsgáló igazgatója volt. Főként bolygómegfigyelésekkel foglalkozott, a Jupiter sávjainak periodikus változásait és a Szaturnusz gyűrűinek alakváltozásait kutatta, de Nap-, Hold- és üstökös-megfigyeléseket is végzett.

Az Egri Csillagásztorony régies nevének nyomán Specula (1999 SC10) névre keresztelték el azt a 7-8 kilométer átmérőjű kisbolygót, amelyet Sárneczky Krisztián és Kiss László fedezett fel 1999. szeptember 24-én. A kisbolygóöv külső részén haladó szikla 5,53 év alatt járja körül a Napot.

Az Aranyjános (2002 RR117) apró, 1-2 km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitest, amelyet 2002. szeptember 8-án fedezte fel Sárneczky Krisztián.

Egy évvel később, 2003 július 7-én észlelte elsőként Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta a Jókaimór (2003 NY5) aszteroidát. A magyar romantika legjelesebb írójáról elnevezett kisbolygó 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője pedig 4-5 kilométer lehet. „Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 centiméteres távcsöve, amellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat” – olvasható az MCSE honlapján.

Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. augusztus 26-án a Tittel (2003 QW68) kisbolygót. A 4-5 kilométer átmérőjű égitestet, ami 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, Tittel Pál csillagász, római katolikus pap halálának 172. évfordulóján észlelték először. A névadó az Egri Érseki Csillagvizsgáló, majd a Gellérthegyi Csillagvizsgáló igazgatója volt. Fiatal korában Gauss tanítványaként kisbolygók pályaszámításával is foglalkozott. Tittel volt az első matematikus, akit a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választott 1830-ban, és ő volt egy évvel később a tudós társaság első halottja.

Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta nevéhez fűződik a Ganz kisbolygó (2003 VL1) felfedezése is, amelyet 2003. november 6-án észleltek először. Az 1-2 kilométer átmérőjű aszteroida, amely 3,60 év alatt kerüli meg a Napot, nevét a svájci születésű Ganz Ábrahám (1814-1867) vasöntőmester, gyárosról, a magyar nehézipar egyik megteremtőjéről kapta, ugyanis a honlap szerint Ganz Ábrahám születésének 189. évfordulóján észlelték először a kisbolygót.