A Vologdai területen található Tyimosino község lakói azért tüntettek, mert falujukban be akarják zárni az iskola felső (9–11. osztályos) tagozatát. Bár az utak rosszak és a tömegközlekedési eszközök elavultak, a gyerekeknek ebben az esetben A terület elszigeteltségére jellemző, hogy a mobiltelefon-hálózat is csak 2011-ben jelent meg, azóta is csak Tyimosinóban és nyolc másik faluban érhető el a 2G szolgáltatás. vagy a 30 km-re található Boriszovo-Szudszkojéba kellene utazniuk nap mint nap, vagy a száz kilométerre található járási központban, Babajevóban kellene bentlakásos iskolába járniuk. A döntést a hatóságok azzal indokolták, hogy a 10–11. osztályba idén összesen öt gyerek jelentkezett. A tyimosinói sikolába jelenleg összesen 60 gyerek jár, közülük néhányan a szomszédos falvakból. A tyimosinói az egyetlen iskola a közelben, ahol vepsze nyelvet és hagyományos kultúrát tanítanak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A vepszék lakta terület eredetileg Karélia (az ötvenes évekig szövetségi köztársaság!) és a Leningrádi terület között oszlott meg. 1937-ben azonban létrehozták a Vologdai területet, és a Leningrádi területtől hozzácsatoltak néhány járást, köztük a vepszék lakta terület egy részét. A területen ekkor körülbelül ötezer vepsze élt.

A vepsze nyelv a balti-finn nyelvek közé tartozik, tehát a finn és az észt viszonylag közeli rokona, legközelebb a karjalai déli nyelvjárásaihoz áll. Míg az írott vepsze szövegből finn- és észttudás segítségével elég sok elemet felismerhetünk, megérthetünk, addig beszélt vepszéből nagyon keveset lehet megérteni. A vepsze a balti-finn nyelveken belül periferiális helyzetű, a többitől viszonylag távol helyezkedik el.

Az 1930-as évek elején a Leningrádi terület vezetői az itt található Simozero faluban kívánták létrehozni a vepsze nemzetiségi kulturális központot. Ebben az időszakban aktívan támogatták a kis népek kultúrájának fejlesztését: a vepszék számára is létrehozták az írásbeliséget, az anyanyelvi oktatást, támogatták a nemzetiség szakemberek képzését stb.

Jellegzetes táj a Vepsze-fennsíkról
(Forrás: Wikimedia Commons / Sat0ry / CC BY-SA 4.0)

Az évtized második felében azonban jelentős fordulat következett be. 1937-ben felszámolták a vepsze írásbeliséget, 1938-ban a vepsze iskolákban is az orosz lett az egyedüli oktatási nyelv. A vepsze nyelvű könyveket a könyvtárak leselejtezték, a vepsze értelmiséget letartóztatták, besorozták stb.

A háború után más módszerekkel folytatódott a vepszék elleni hadjárat. A vologdai vezetés úgy döntött, hogy az Ostai járás teljes lakosságát a háborúban megsemmisült és elnéptelenedett Osta községbe telepíti. Ezt a mezőgazdasági termelés korszerűsítésével indokolták. A helyi lakosság nem akarta elhagyni szülőházát, temetőit, a vepsze lakosság 1959-ig ellenállt.  A hatóságok azonban felszámolták az intézményeket, megszűnt az utak karbantartása. Ostába csupán a vepszék egy része költözött, más részük inkább a Leningrádi terület vepsze falvaiba vándorolt. 1959-re Simozero és a környékbeli vepsze falvak teljesen elnéptelenedtek, a vepsze kultúra egykori központját sikeresen felszámolták. A vepsze kultúra csupán egyet nyert: a folklórban új műfaj jelent meg, az elhagyott szülőföld siratója. (A Szovjetunióban számtalan helyen alkalmazták ezeket a módszereket: évtizedekkel később ezek szolgáltak példaként a romániai falurombolás számára is.)

A peresztrojka idején, 1989-ben létrehozták a Kujai vepsze nemzetiségi községszövetséget, az itteni iskolában már régóta oktatják a vepsze nyelvet és kultúrát, 2004-ben vepsze múzeumot is nyitottak. E terület több mint 500 lakosának 60%-a volt vepsze.  2009-ben a területet kibővítették, létrehozták a Vepsze nemzetiségi községszövetséget, ennek a központja lett Tyimosino. Ebben az időszakban számos kulturális támogatást kaptak, a teljes vepsze nemzetiségi területen nyári etnokulturális táborokat szerveztek. 2012 a vepsze kultúra éve volt, vepsze írókongresszust is szerveztek.

A Babajevói járás, sárgával északon a Vepsze nemzetiségi községszövetség, délen Babajevo városaészakon
(Forrás: Wikimedia Commons)

A tavalyi év során azonban a Vologdai terület vezetésének viszonyulása  a vepszékhez 180 fokos fordulatot vett. Az egykori Kujai vepsze nemzetiségi község területén minden kulturális intézményt megszüntettek, köztük a vepsze múzeumot is. E folyamatba illeszkedik a tyimosinói iskola felső osztályainak megszüntetése annak ellenére, hogy az iskola magas színvonalon működött, a végzősök rendszeresen bejutottak az egyetemek ösztöndíjas helyeire. Ha a gyerekek nem tudnak helyben tanulni, akkor sok családnak el kell költöznie a területről, ami tovább gyorsítja a vepsze nyelvterület megsemmisülését.

Források

Председатель Общества вепсской культуры: «Люди вышли на пикет за право учить своих детей на своей земле»

Культура вепсов. Вологодская область.

Сельское поселение Вепсское национальное

... és kapcsolódó oldalak