Korábban már írtunk a rongyosra hallgat, a csapágyasra hajt és a leesett a tantusz kifejezésekről, melyek a technikatörténeti változások miatt váltak, válnak érthetetlenné. Péter nevű olvasónk a Facebookon olyan kérdést tett fel, mely arra világít rá, hogy a mondások érthetetlenségének egészen más oka is lehet: az, ha az értetlenkedő egy „műfajban” nem járatos.

Volt egy gondolat mely szöget ütött a fejembe. Az ecetes olló a kifejezés, mellyel mindenki tisztában van, vagyis hogyha makacs vagy eltávolíthatatlan folt esik a ruhaneműn akkor azt kivágjuk, na de miért kell ecetesnek lennie annak az ollónak?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az a gyanúnk, hogy Péter azért nem érti a kifejezést, mert nem ismeri fel, hogy paródiáról van szó. A háztartási tanácsok, praktikák jellemzője, hogy részletesen leírják, mit hogy kell csinálni, hogy például egy bizonyos foltot eltávolítsunk: citrommal bedörzsölni, egész éjszaka állni hagyni, majd hideg vízzel kiöblíteni; vagy éppen sóval bedörzsölni, tíz percet állni hagyni, forró vízzel kimosni stb. Ez a részletezés gyakran érezhetően túlzó, a foltot akkor is ugyanolyan sikerrel (vagy sikertelenül) távolítanánk el, ha néhány részletet megváltoztatnánk.

A megoldás?
(Forrás: Wikimedia Commons / Horst Frank, Andrzej 22 / GNI-FDL 1.2)

A folt eltávolítására az olló természetesen eleve nem valós megoldás, az ilyen javaslat csak ironikus lehet. Péter sem gondolhatja, hogy ha vörösborral leönti az ingét, akkor megoldás az, ha a foltot körbevágja, és legközelebb lyukas ingben jelenik meg a családi ebéden vagy haveri összejövetelen. Az ollót folteltávolításra kizárólag tréfásan szokás ajánlani abban az esetben, ha a feladat reménytelennek tűnik, de legalábbis a kérdezett tanácstalan. Az ecetes olló – sőt, mi langyos ecetes ollónak ismerjük! – már a tréfa továbbfigurázása, a háztartási praktikák műfajának paródiája, és éppen az a vicc, hogy az ecet (citrom, só stb.) vagy az olló hőmérséklete semmilyen szerepet nem játszik.