A vitrinekben kiállított, a szivárvány minden színében pompázó, többnyire műanyagból készült eszközök szinte mindegyike ugyanis felesleges termék. „A gyűjtemény felét az egyetemisták szedték össze. Feladatként kapták, hogy az üzleteket járva szerezzenek be olyan tárgyakat, amelyeket haszontalannak, feleslegesek tartanak. Hatékonyabb módszer, mintha csak előadásokat hallgatnának, mert ha ezt a gyakorlatot egyszer végigcsinálják, akkor egy életre megjegyzik, hogy ne vásároljanak meg olyan termékeket, amelyekre tulajdonképpen semmi szükségük sincs” –mutat rá Tóth Gergely, az egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszékének docense.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Miközben vizsgálgatjuk a gyűjtemény darabjait, lassan megfogalmazódik a felesleges termékek definíciója is: a fogyasztói társadalomban olyan árucikkek is a boltok polcaira kerülnek, amelyekről soha nem gondolta volna senki, hogy valaha is szüksége lesz rá. A virágsziromszerű fűzöld műanyaglapocskáról például kiderül, hogy zoknik párosításra szolgál. A lyukakba csak bele kell húzni a fuszeklit, és garantáltan együtt marad a kettő. A zoknipárosító darabja 50 forint, így viszonylag olcsón kijön a teljes kollekcióhoz szükséges adag, és ráadásul apró méretű fogast is be lehet szerezni hozzá. Nincs szükség különösebb magyarázatra, hogy belássuk: a zoknik párosítását egyetlen mozdulattal is meg lehet oldani – és hát a szemüvegtartó csipesz sem tűnik túl praktikusnak, a napszemüveget valószínűleg egyszerűbb a szárával az ing zsebébe dugni.

Szinte végtelen a sor

Az asztalon, a vitrinekben felhalmozott holmikból is jól látszik, hogy a felesleges termékek sora szinte végtelen. A „feltalálók” gondoltak a háziasszonyokra is. A jövőben nem kell bevásárláskor tucatnyi szatyrot szorongatniuk a kezükben, ha szert tudnak tenni egy kör alakú zacskóvivőre. A modernebb változatokra már a fogasokat, ásványvíztartó rekeszeket is rá lehet aggatni. Az ötletes szerkezetet zárral nyitható, csukható, gond legfeljebb csak akkor van, ha leszakad a szatyrok füle. Bár akkor meg könnyebb lesz a csomag...

A világító papucs az otthoni életet könnyíti meg. A leírás szerint az éjszakai tájékozódást a lábbeli orrába beépített izzó segíti, és ráadásul energiatakarékos is, mert csak akkor világít, ha belelép valaki. Arról persze nem szól a fáma, hogy mivel nincs rajta helyzetjelző, mégiscsak fel kell kapcsolni a villanyt, ha gazdája meg akarja találni és működésbe akarja hozni a papucsát a sötétben, de a következő széria már bizonyára többfunkciós lesz.

Az elektromos impulzusokat adó elemes fitneszkorong viszont már most öt beépített tréningprogrammal működik. Állítólag elegendő ráhelyezni a koronglapot az adott testrészre, és így akár hintaszékben üldögélve vagy többfogásos vacsora mellett is garantált a fogyás.

A hőre elszíneződő edény a babákat védi, ha az anyuka véletlenül tűzforró vagy jéghideg étellel kínálná a gyermekét, a hozzávaló, a normálnál nagyobb dőlésszögű, szilikonból készült kanálka meg az etetést könnyíti meg. Ahogy a gyermekek cseperednek, persze szükségük lesz tízóraira is, de ennek a csomagolására is van megoldás. A banán a sárgaszínű, banánalakú, a citrom a citromalakú, a kockasajt pedig az ugyancsak méretre szabott, kékszínű tartóba kerül, és már indulhat is útra a műanyagtárolókkal degeszre tömött uzsonnás táskával a nebuló.

Arab betűkkel ellátott betűkirakó magyar gyerekeknek

„Azzal talán mindenki egyetért, hogy ezek a tárgyak a felesleges termékek kategóriájába tartoznak, de egyetlen darab sincs köztük, amelyet valaki valamiért ne tartana hasznosnak, és ne bizonygatná a célszerűségét” –szögezi le Tóth Gergely, miközben szemrevételezzük a gyűjtemény többi darabjait.

A gyertyát, amely úgy van kitalálva, hogy ne lehessen elfújni, a spagettimérőt, a körömlakkszárítót, a tucatnyi túlméretezett sörnyitót. Ez utóbbiak többnyire inkább reklámhordozók, de közöttük is kuriózumnak számít a „beszélőfajta”, amelyik a palack nyitásakor a reklámszlogent szajkózza. A porszívó illatosító rudacska láttán akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy porszívózás közben miért kell illatosítani, miért nem célszerűbb kinyitni az ablakot.

Rendre előkerülnek a Kínából származó termékek is, a magyar gyerekeknek szánt, arab betűkkel ellátott nemzetközi betűkirakó, a dekorkavics, a műanyagtojás garnitúra, a papírból készült húsvéti műfű, a „többfunkciós jogar”.

„A termékek között vannak irreálisan drágák is, de nagyrészük olcsó, fillérekbe kerül, így könnyen megvásárolható – ad választ az árakat firtató kérdésre a docens. – A felesleges termékek nagy része persze gagyi, ami első hallásra talán viccesnek tűnik, azt azonban tudni kell, hogy az előállításukhoz rengeteg energiára, pénzre van szükség. Éppen ezért a legnagyobb kérdés az, hogy van-e jogunk ilyeneket gyártani, vásárolni, amikor a földön több milliárd ember nem jut még egészséges ivóvízhez sem. Ugyanakkor a szupermarketekben, elegáns szállodákban megjelentek a »különleges« ásványvizek – jegyzi meg rövid hallgatás után.”

Mintegy nyomatékot adva a szavainak mutatja a palackokat. A címkéket olvasgatva kiderül, hogy a hidrogénnel dúsított (H₄O₂) ásványvizet menedzsereknek ajánlják stressz ellen, másfél decije 2-3 ezer forintba kerül. Árulnak mágneses térben oxigénnel dúsított, ivóvíz alapú italt is, sportoláshoz, sminkfixáláshoz, napozáshoz pedig ásványvíz sprayt javasolnak. A különlegesen tiszta – legalábbis a felirat szerint – ásványi anyagokban gazdag víz fémdobozokba töltve kerül forgalomba – ami a felhasználás, azaz a víz kispriccelése után ráadásul veszélyes hulladéknak számít.

„A bőrfelület hűsítésére szánt víz egyenesen a francia Alpokból származik, de a hazánkban is megtermő élelmiszerek egy részét még távolabbi tájakról exportálják – vált témát Tóth Gergely. – A szőlő Chiléből, a spárga Peruból, a braeburn alma Thaiföldről, a főtt gesztenye Kínából, a gyöngyhagyma és a csirke Hollandiából, a zöldpaprika Marokkóból, a tarkabab Spanyolországból, a báránycomb pedig Új-Zélandról származik.”

Ezek egyike sem hazai termék, ennek ellenére nagyon sok külföldről származó élelmiszeren megtalálható a magyar termékjel – mutat a csomagoláson olvasható apró betűs feliratokra. És valóban. Magyar címer díszíti a borsos üveg címkéjét, csak a mákszemnyi betűk tanúskodnak arról, hogy a fekete fűszer Indonéziából érkezett, az ugyancsak magyar zászlós címerrel ellátott szárazbab pedig Kínából. Nemzetiszín szalag díszíti a takarosan becsomagolt fokhagymát is, ráadásul a címkén feltüntetett cég Makón van bejegyezve, és csak többdioptriás szemüveggel böngészhető ki, hogy ez a fokhagyma bizony megint csak Kínában termett. 

Csak a jéghegy csúcsa

„A termékek szállítása jelentős környezetszennyezéssel jár, míg ha közelebbről kerülne a vásárlókhoz, energiatakarékosabb lenne az előállítása és raktározása – húzza alá a docens. – Évente 40-50 százalékkal több erőforrást használunk fel annál, mint amit a Föld fenntartható módon szolgáltatni tud. Ennek az oka nem csupán a felesleges vagy a feleslegesen távolról szállított termékek – ez csak a jéghegy csúcsa, bár igaz, jelentős tényezőt képeznek.”

Tóth Gergely véleménye szerint a gazdaság „fel van pörgetve, túl sok vicket-vackot gyártanak”. Régebben az emberekben több mértékletesség volt, amijük volt, azt elégnek találták, most azonban korlátlanul halmoznak fel maguk körül mindent.

„A minket körülvevő tárgyaknak viszont van egy meghatározott optimális mennyiségük, ami még boldogít, de ha ezeket felhalmozzuk, értéktelenné válhatnak. És ez bizony sokszor nagyon rossz dolog” – mondja összegzésként a docens.