Az egyetem magyar származású, az Egyesült Államokban élő alapítója, egyben a CEU kuratóriumának tiszteletbeli elnöke a 21. század egyetemi oktatásával kapcsolatos vízióit vázolta azzal kapcsolatban, hogy az egyetemen létrehozta a Közpolitika és Nemzetközi Ügyek Iskoláját.

A 82 éves Soros György – akinek alapítványa, a Nyitott Társadalom Alapítvány a korábbi évtizedekben jelentős mértékben hozzájárult az egykori Szovjetunió gyengüléséhez, illetve a kelet-közép-európai szabadságmozgalmak erősödéséhez – hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válságos helyzetben újszerű gondolkodásra van szükség. Szavai szerint ez indokolta az új iskola létrehozását, az intézményt az általa támogatott nyitott társadalom részének nevezte. Utalt arra, hogy Európában, illetve Európán kívül – legyen szó akár az Egyesült Államokról, akár Afrikáról – egyre több az újszerű probléma, amelyeket tanulmányozni kell, illetve amelyekre sürgős megoldást kell találni. Ezt a fajta problémamegoldást tanítani kell, és ezért határozta el a Közpolitika és Nemzetközi Ügyek iskolájának létrehozását – mondta el az Egyesült Államokban élő milliárdos befektető.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Soros György külön felhívta a figyelmet arra, hogy Európa, az Európai Unió az euró válsága miatt veszélyben van. A szétesés folyamatát közvetve az egykori Szovjetunió széteséséhez hasonlította, hangoztatva, hogy a válság az összetartást, illetve az integrációt fenyegeti. Az új generációnak, az új gondolkodásnak – és az új iskolának – segítenie kell a válságból való kilábalást – jelentette ki a magyar származású üzletember.

Soros elmondta: korábban felmerült az is, hogy Prága, Varsó vagy Krakkó legyen az új iskola székhelye, végül azonban Budapest mellett döntött. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az új budapesti egyetem a térségen belüli távoktatás központja lesz.

Wolfgang Reinicke dékán az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy valójában az egyetemen belüli egyetemről van szó, az új iskola a CEU-n jön létre. Soros Györgyhöz hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a politika több területen kudarcot vallott. Példaként említette a környezetvédelmet, a gazdaságot, a pénzügyi politikát, illetve a szegénység leküzdését. A közpolitika – mint értékelte – súlyos válságba jutott, és ennek következtében az emberek egyre inkább elvesztik a demokratikus intézményekbe vetett bizalmukat. Ebből kiindulva az iskola célként határozta meg, hogy segítse az újszerű gondolkodást a közpolitikában, illetve a közpolitikai oktatásban, és új módszert dolgozzon ki a jövőbeni politikai, illetve gazdasági vezetők képzésére. Az Európát, illetve a világot sújtó jelenlegi válságok azt bizonyítják, hogy új gondolkodásra van szükség, és az eddigi ismeretek nem elegendőek – jelentette ki.

Az új egyetem dékánja kifejtette: az oktatás középpontjában mindenekelőtt a fejlesztés, illetve a biztonság témaköre áll. Ez utóbbival összefüggésben utalt arra, hogy nem a hagyományos, hanem az úgynevezett emberi biztonság területéről van szó, megemlítve többi között a migrációt, a diszkriminációt, a személyek biztonságát, az egészségügyet, továbbá a jólét biztosítását. A főbb témák között említette továbbá a környezetvédelmet, az energiaellátást, valamint a médiát. A hangsúly – mint utalt rá – Európán lesz, és ezzel kapcsolatban az európait az amerikai, illetve a kínaitól eltérő modellként említette.

Wolfgang Reinicke elmondta, hogy az új egyetemen a hivatalos oktatás 2013 őszén kezdődik. Az első szemeszter 25-30 Magyarországról, illetve a világ más országaiból érkező diákkal indul, a végső cél azonban az, hogy mintegy 250-300 diák folytathasson tanulmányokat a Közpolitika és Nemzetközi Ügyek Iskolájában.