Az olvasás méltó rangjának visszaállítása, az olvasási kompetenciák fontosságának hangsúlyozása érdekében országszerte olvasásfejlesztő és népszerűsítő programokat szerveznek a könyvtárak a kedden kezdődött Családi Olvasás Éve rendezvénysorozat keretében.

A programokra égető szükség van, hiszen mértékadó felmérések szerint Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a rendszeresen olvasó felnőtt népesség aránya, a sajtót olvasók aránya egyenesen megfeleződött, és amit olvasunk, az is egyre inkább bulvárosodik – fogalmazott Bartos Éva, a programsorozatot összefogó Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója az évadot megnyitó budapesti sajtótájékoztatón.

Bartos Éva szerint evidenciákról beszélünk, mégis elmegyünk e folyamatok mellett, nem figyelünk rájuk. Szerinte az olvasás visszaszorulásának súlyos egyéni és társadalmi következményei lehetnek: ezek közé tartozik a funkcionális analfabetizmus terjedése, a nyelv, a beszéd, a gondolkodás egységének felbomlása és elszegényedése, pszichés problémák, munkaerőpiaci gondok, egyes csoportok kiszorulása az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásából és az írásos információból kimaradó szélsőséges csoportok kialakulása.

Az Olvasni érdemes! mottójú rendezvénysorozat négy időszakra tagolódik: az olvasás kisgyermekkori megalapozásával foglalkozó első részt június 1. és 6. között lezajlott Olvass nekem! címmel. Októberben családi könyvtári napokra kerül sor az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezésében, decemberben a család, az ünnep és az olvasás kapcsolatát járják körül, végül 2011 márciusában a tanulás és a kommunikáció új formái, többek között a digitális írás-olvasás kerül górcső alá.

Az OSZK Könyvtári Intézetének vezetője úgy látja, azért kell a családokra összpontosítani, mert ez az első, meghatározó, motiváló közeg az olvasás megismertetésére és megszerettetésére, a szülői példa életre szólóan meghatározó a gyerekeknek; az olvasás és más kulturális tevékenységek, a művelődés ezenkívül a családok megerősítésének alapvető eszköze is. Mint mondta, az olvasás azért is fontos, mert fogékonnyá teszi az gyerekeket a kultúra más területeire. Erre nagy szükség van, mert jelenleg a magyar lakosság alig 40 százaléka veszi igénybe a teljes kulturális intézményhálózatot.

„A nagyszámú, sokszor színvonalas alternatíva miatt lehetetlen lenne elérni, hogy az olvasás legyen az első számú szabadidős tevékenység. Célunk inkább az, hogy megmutassuk, az olvasás egyenrangú, méltó és vonzó időtöltés” – fogalmazott Bartos Éva, aki a kezdeményezést „szellemi zöldmozgalomnak” nevezte, utalva arra, hogy míg a zöldek a külső környezet pusztulása, addig ők a szellemi környezet silányulása ellen szeretnének fellépni.

Szvetelszky Zsuzsa kommunikációkutató, az ELTE oktatója a családok egyik fő szerepét abban látta, hogy orientálják a gyerekeket az őket érő információáradatban, segítenek egyszerűsíteni, letisztítani a befogadhatatlan mennyiségű információt. Fontosnak tartotta azt is, hogy a szülők ismerkedjenek meg a gyerekek által használt modern kommunikációs formákkal, például a közösségi portálokkal.

Mesterházy Gabriella, a Hungarofest Nonprofit Kft. programszervezője elmondta, hogy a június 26-án folytatódó Olvasóliget-mozgalom is kapcsolódik majd a Családi Olvasás Évéhez. „Idén elsősorban Pécsre koncentrálunk: parkokban, tereken, sétálóutcákon állítjuk fel a könyvespolcokat, helyezzük el a babzsákokat, nyugágyakat. De a Balaton környékén is kialakítunk strandkönyvtárakat, és természetesen Budapesten is lesznek események. Kifejezetten családi programokkal is készülünk” – sorolta az idei terveket.

A Családi Olvasás Évét az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Megújulás Operatív Programjából (TÁMOP) finanszírozzák. Az egyes programokat a helyi könyvtárak szervezik, az Országos Széchényi Könyvtár pedig összehangolja a kampányt.