A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette: szakértőnek azok jelentkezhetnek, akik legalább 10 éves gyakorlat és ajánlások alapján felkerülnek az országos szakértői névjegyzékre, elvégzik a számukra az Oktatáskutató Intézet vagy az Oktatási Hivatal által szervezett képzést, és részt vesznek később is olyan továbbképzéseken, amelyek „frissen tartja tudásukat”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kérdésre válaszul elmondta: minden pedagógus számára hétévente 120 órás képzés elvégzése kötelező, és ez rájuk is vonatkozik majd. A szakértőknek naprakésznek kell lenniük a jogszabályok, a didaktika, a pedagógiai módszertan területén egyaránt – fejtette ki Hoffmann Rózsa.

A köznevelési államtitkár elsőként a szaktanácsadói, tantárgygondozói szerepet emelte ki. A szaktanácsadók, tantárgygondozók a pedagógusok munkáját segítik tanácsokkal, például hogy a Nemzeti alaptanterv vagy a kerettantervek egyik vagy másik új elemét hogyan érdemes tanítani. Hoffmann Rózsa azt mondta: óriási az érdeklődés a pedagógustársadalomban, a szaktanácsadói keret 800-as létszámára mintegy ötezren jelentkeztek .

A szakértők második körébe a tanfelügyelők tartoznak, akik az ellenőrző munkát végzik majd, országosan egységes szempontrendszer alapján – jelezte. A cél a jó gyakorlatok feltárása, erősítése, és nem az, hogy szelektáljanak a pedagógusok között – emelte ki Hoffmann Rózsa.

A harmadik kör a minősítésben résztvevőkből áll, akik a pedagógus-életpályamodell keretében értékelnek majd. Ennek során határoznak arról, hogy valaki adott esetben magasabb pedagógusi és bérkategóriába kerülhet-e. A minősítés két alkalommal kötelező jelleggel történik majd. Az államtitkár jelezte: ha nagyon alkalmatlannak találják a pedagógust, és ezt a háromtagú szakértői bizottság is kimondja, akkor el kell bocsátani. Ez azonban a végső és „legnegatívabb megoldás” – tette hozzá. Az a cél, hogy a pedagógiai munka színvonala magasabb legyen, és a hibák minimálisra csökkenjenek – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.

Bella Tibor, a Közoktatási Szakértők Egyesületének elnöke kiemelte: a változásokkal a szakértők szerepe megnő és megváltozik a jövőben. Felidézte, hogy 1995-ben alakult az érdek-képviseleti szervezet, amelynek célja többek között, hogy felkészült szakértők közül lehessen választani. A szervezet létszáma mára meghaladja az ezret.