Virágot vittek néhányan az amerikai kereső-és tartalomszolgáltató óriás pekingi központja előtt álló nagy Google installációhoz, mintegy szomorúságuk és búcsújuk kifejezéseként.

A kínaiak egy része sajnálja a gyorsan szárnyra kelt hírt, miszerint a Kínában 2006 óta jelen lévő népszerű vállalkozás távozását fontolgatja.

Az MTI tudósítója által a leginkább érintett fiatalok körében végzett alkalmi közvélemény-kutatás szerint egyrészt együtt érző véleményeket lehet hallani, másrészt egyikük sem látja esélyét annak, hogy az internetkorlátozás területén a közeljövőben átütő változás állhatna be.

Egy huszonéves Csao családnevű fiatalember ugyanakkor értetlenségét fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy a Google miért éppen most – a hekkertámadások nyomán – elégelte meg, hogy szűrnie kell keresőjének tartalmát. A médiában dolgozó fiatalember véleménye szerint a belföldi keresőket, tartalomszolgáltatókat, fórumokat is ellenőrzik, a blogokat figyelik. Ahogyan ő fogalmazott, „a kormány megkötései nem a Google ellen irányulnak”. Szerinte a keresőóriás nem fog távozni Kínából, a fenyegetés, csak egy taktikai húzás.

Egy másik megkérdezett lány, aki tolmácsként dolgozik, úgy gondolja: túl azon, hogy szerinte a Google-nak nem jó, ha ott hagyja a kínai piacot, idővel lazulni fog az internetkontroll. Elmondta, ő sem örül annak, hogy például a You Tube-ot és Facebookot is letiltották, de „egyszerűen nincs mit tenni”. A kormány más szempontok szerint működik, és „valószínűleg úgy gondolják, hogy a belső biztonság szempontjából a korlátokra szükség van”.

Egy Cseng nevű fiatal nő úgy vélte, a többség számára nem világos, hogy mi történt és meggyőződése, hogy a kínaiak és a piac „öngyógyító képessége” van annyira erős, hogy megoldja a helyzetet. Ami az internet szabadságát illeti, szerinte ma már mindenről lehet olvasni a világhálón. „Lehet, hogy a kormány számra vannak tabu témák, de nekünk nincsenek” – mondta mosolyogva.

A kínai fórumok, blogok ezrével foglalkoznak a témával. Van olyan vélekedés, miszerint a kínai kormány nem kell, hogy engedményt adjon a Google-nak. De ez az elenyésző kisebbség. A netezők túlnyomó részt érzelemdús bejegyzésekben adnak hangot sajnálkozásuknak; van olyan, aki reménytelennek látja a helyzetet. „Don't leave!”, ne menj el, ne hagyj el minket – írják, kérik többen. Van, aki egyenesen azt írja, nem tud létezni a Google szolgáltatásai nélkül. Mások bátornak, kínai szóhasználattal „férfiasan bátornak” nevezik a Google-t.

A kínai sajtóban ugyancsak vitatéma a Google eddigi és jövőben lépése. Lü Pen-fu (Lü Benfu), a kínai tudományos akadémia internet-fejlesztési kutató központjának igazgatója szerint a jelenlegi kötélhúzásnak nem lesz győztese. „A Google távozása pofon lenne a kormány részére, amely amúgy is hosszú ideje a Nyugat támadásainak kereszttüzében áll emberjogi kérdések miatt. A Google meg elveszít egy kiváló lehetőséget arra, hogy megkapaszkodjon a nagy tartalékokkal rendelkező kínai internetpiacon” – véli Lü, utalva arra, hogy Kínában van a világon a legtöbb – a szaktárca becslése szerint 360 millió – internetező.

Egy másik szakértő úgy véli, hogy a Google-t nem vágja majd a földhöz a kínai piac esetleges elvesztése. Cao Csün-po (Cao Junbo) a sanghaji iResearch elemzője szerint a cég 2,1 milliárd jüanos kínai bevétele elenyésző az összbevételéhez képest. Az iResearch adatai szerint az internetes keresők kínai piacán 33,2 százalékos a Google részesedése, míg vezető Baidué 63,1 százalék.

A Google.cn már szerdán hozzáférhetővé tett korábban blokkolt információkat is, és állítólag a két legkeresettebb kifejezés ezen a napon a „Tienanmen” és a „Google elhagyja Kínát” volt. A Google.cn keresőjében ugyancsak nagy számban jelentek meg találatok korábban szűrt témakörökre. Egyelőre nem tudni, hogy a kínai kormány provokációjával is felérő fordulatnak mi lesz – ha lesz – következménye.

Mindenesetre csütörtökön a kínai külügyi szóvivő közölte: „Kínában az internet nyílt és minden e területen működő törvénytisztelő külföldi vállalatot szívesen látnak”. A Hszinhua hírügynökség pedig ismertette a Google hozzájuk eljuttatott közleményének egy részletét, ami így hangzik: „büszkék vagyunk a Kínában elért eredményeinkre, jelenleg átgondoljuk döntésünket és bízunk a megoldásban”.