Szinte mindenki Linux-felhasználó, valószínűleg még Ön is, még akkor is, ha nem tud róla.

A világon naponta 850 000 Androidot futtató okostelefont vesznek használatba – az Android pedig a Linux egyik változata. (Ezzel szemben a Windowst futtató telefonok közül alig 30 000-t kezdenek használni egy nap alatt.) Ez azt jelenti, hogy 20 másodperc alatt kb. 100 androidos telefon kapcsolódik fel először a hálózatra. Közel hétszázezer tévét adnak el naponta: ezek többsége Linuxot futtat. Tízből nyolc tőzsde és kilenc szuperszámítógép Linuxszal működik. A Google, a Twitter, a Facebook és az Amazon rendszerei mind Linuxra épülnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Linux Alapítvány (The Linux Foundation) elérkezettnek látta az időt, hogy ismeretterjesztő kisfilmet készítsen arról, hogyan is fejlesztik a Linuxot. Ennek az operációs rendszernek a fejlesztése ugyanis gyökeresen különbözik a Windows vagy az Apple-gépek operációs rendszereinek fejlesztésétől, hiszen nem egy cég keretein belül történik, hanem közösségi fejlesztés. A számítástechnika történetének legnagyobb közösségi fejlesztése.

Csak 2005-től számolva kb. 800 vállalat 8000 fejlesztője vett részt a Linux írásában: ennyi idő alatt 15 millió kódsor született – az utóbbi néhány évben másfél millió sor. (Összehasonlításképpen: az Iliász 15 000 sor, Tolsztoj Háború és békéje 560 000 szó.)

De nem csak a kód terjedelme érdekes, hanem az is, hogy milyen gyorsan fejlődik a Linux. Míg más operációs rendszereknél néhány évenként jön ki újabb verzió, a Linuxnál 2–3 havonta új kernel (mag, a Linux legbelsőbb, lényegi része) jelenik meg. Ez a sajátos fejlesztési módszernek köszönhető.

Amikor a fejlesztők elküldik módosítási javaslataikat, ezeket úgynevezett foltokba (patch) rendezik. Minden folt tartalmazza, hogy a kódba milyen sorokat kell betoldani, a kódban milyen sorokat mire kell lecserélni, vagy a kódból milyen sorokat kell törölni. A foltok különböző célokat tölthetnek be: új funkciókat tartalmazhatnak, biztosíthatják egy új eszköz támogatását, kijavíthatnak egy korábbi hibát, vagy egyszerűen javíthatják a hatékonyságot. A fejlesztők egy levelezési listára küldik a foltjaikat, és ott többen megvitatják, módosítják, javítgatják.

Linus Torvalds
(Forrás: Wikimedia Commons / Martin Streiche, LINUXMAG.com / GNU-FDL 1.2)

Amikor úgy tűnik, hogy a folt megfelelő és ideje alkalmazni is, tovább kerül egy vezető fejlesztőhöz, aki száznál több fejlesztést is felügyel. Ha ő megfelelőnek találja, továbbítja a Linux fejlesztésének vezetőjéhez, a Linux „feltalájóhoz”, Linus Torvaldshoz. Ő hozza meg a végső döntést arról, hogy milyen módosítások kerülnek be a következő kiadásba. Minden egyes új kiadás körülbelül tízezer foltot tartalmaz: óránként kb. hat folt kerül a kernelre.

Ma már a Linux több területen is vezet, és várhatóan újabb területeket fog meghódítani.