-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) a fejlesztő iskolák megszűnésétől tart az új köznevelési törvényhez benyújtott egyik módosító indítvány miatt.
A szervezet az MTI-hez kedden eljuttatott állásfoglalásában kifejtette: jelenleg Magyarországon a súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek képzési kötelezettek, minimum heti 20 órában kell fejleszteni őket.
A köznevelésről szóló törvénytervezethez nemrég benyújtott módosító indítvány azonban eltörölné a kötelező 20 órát, és szakértői bizottságra bízná a fejlesztés időtartamának megállapítását – írták. Hozzátették: ha szakértői bizottságokra bízzák a döntést, az a tapasztalataik alapján azt jelenti majd, hogy a bizottságok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket egy-egy intézmény teljesíteni tud, és nem azt, ami a gyermek számára jó és szükséges. „Szakmai nonszensznek” tűnik az is, hogy a szakértői bizottság egyetlen látogatás alapján képes lenne bármit is megállapítani a gyermek képességeivel kapcsolatban – mutattak rá.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint kifejtették, a heti 20 óra fejlesztés nem emészt fel milliárdokat, de biztosítja a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára a tankötelezettség teljesítésének lehetőségét és az oktatáshoz való alkotmányos alapjog érvényesülését. A tankötelezettség teljesítése a számukra kidolgozott pedagógiai program mellett nem terheli, nem is terhelheti túl a tanulókat, hiszen olyan elemi ismereteket ad, képességek erősítését, készségek fejlesztését szolgálja, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi élethez. A 20 órában a fejlesztésre való felkészülés, a pihenőidő és a játék is benne van – közölték.
Megjegyezték: az intézmények egy része a heti 20 órás fejlesztést sem teljesítette: az infrastruktúra hiányosságai mellett azzal érvelnek, hogy egy súlyosan, halmozottan sérült ember nem visel el 20 órás foglalkozást, „ennél kevesebb is elég neki”.
Kitértek arra is, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek képzési kötelezettségének megállapításáért egy egész évtizedet kellett küzdenie a civil szervezeteknek, végül 2006-ban vezették be 2010. szeptember 1-i hatálybalépéssel. Az érintett emberek ekkor kerültek ki a semmilyen más uniós tagállamban már nem létező „képezhetetlen” kategóriából.