A szeptember elsejétől az ország négy pontján működő szakkollégiumi hálózat célja a társadalmi, nemzeti és szociális kérdések iránti érzékenység növelése, a magyar-roma identitás megerősítése, a roma diákok tanulmányi előmenetelének, nevelésének és személyiségfejlődésének támogatása, valamint a közösség iránti felelősségvállalás és a keresztény szellemiségű roma értelmiség megerősítésének elősegítése – tartalmazza a dokumentum.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a szándéknyilatkozat aláírásakor újságírók előtt úgy fogalmazott: a cigányság felzárkózásában a roma értelmiség megerősödése az egyik legfontosabb feladat, és segíteni kell, hogy a felsőoktatásban jelenleg tanuló romák száma a felmérések szerinti mintegy 0,5-0,8 százalékról jelentősen emelkedjen.

Az államtitkár hangsúlyozta: attól, hogy valaki diplomát szerez, és így értelmiségivé válik, még nem jeleni azt, hogy erkölcsileg és szellemileg felkészült, ugyanis nem mindegy, miként gondolkodik saját magáról, az országról, a romák és nem romák együttéléséről.

„Jobban vagyunk érdekeltek, hogy a cigányság ne a magyarsága ellen élje meg életét, hanem egyszerre vállalja mindkettőt” – tette hozzá.

A roma szakkollégiumok szeptembertől „első körben” intézményenként 20-25 hallgatóval négy helyen működnek majd: Debrecenben reformátusok, Nyíregyházán az evangélikusok, Miskolcon a görög katolikusok, míg Budapesten a katolikusok részéről a jezsuiták fenntartásával.

Bölcski Gusztáv református püspök az eseményen azt mondta: az 1700-as évek közepén élt Wáli István volt dunaalmási református lelkész, a cigány nyelv indiai eredetének első kimutatója nevét viselő szakkollégiumot speciális programokkal – a kettős identitás erősítése, a lelkiség és spiritualitás – kívánják működtetni, s az intézmény létrehozásához a debreceni önkormányzat önálló épületet ígért.

Szavai szerint egyházuk olyan területen kínálja az együttműködést, ahol mindenkinek felelőssége van, így a roma felsőoktatási szakkollégium rendszere jelzésértékű lehet, hogy „senki ne a másik ellenére akarja jogait kivívni és biztosítani”.

Kocsis Fülöp, a görög katolikus egyház püspöke úgy fogalmazott: szerinte fő célnak nem a cigányság támogatását kell tekinteni, hanem annak „a nagyon súlyos feszültségnek a kezelését”, hogy miként tud a cigányság és a magyarság együtt élni a Kárpát-medencében.

Szavai szerint a szeptemberben induló rendszer nem pusztán kollégium lesz, ahol cigányok tanulhatnak, hanem segítik, hogy kiművelt emberré váljanak, akik tudják, mit jelent a társadalomba való beilleszkedés, képesek  megértetni a cigányság kulturális értékeit, valamint tudjanak segíteni a „meglévő falak lebontásában”. A miskolci szakkollégium az 1732-1809 között élt munkácsi görög katolikus püspök, Bacsinszky András nevét fogja viselni.

P. Forrai Tamás Gergely, a jezsuiták tartományfőnöke szerint – akit a szakkollégiumi hálózat elnökévé is megválasztottak az egyházak képviselői – a romák integrációjában az igazi áttörést az fogja hozni, ha a cigány pedagógusok az oktatás minden szintjén megjelennek, ezért főként keresztény gimnáziumok megnyitásán gondolkodnak.

Megemlítette, hogy már húsz éve működtetnek egy hasonló kollégiumot, és eddigi tapasztalataik alapján ők dolgozták ki a mostani hálózat oktatási modulját és jellegét. A budapesti szakkollégiumban szeptembertől 25-30 roma hallgatót tudnak fogadni, de két év múlva 48-at oktatnak majd az intézményben – mondta.

Az evangélikusok részéről Fabiny Tamás püspök elmondta: a személyi feltételekkel már készen állnak a nyíregyházi kollégium megnyitására, s amennyiben az anyagi feltételek is megteremtődnek, szeptemberig a hallgatók toborzása is megtörténhet. Hozzáfűzte, az evangélikus egyház eddig is intézményfenntartóként tevékenykedett, főként a kelet-magyarországi területen, ugyanis ott aktívan működnek az evangélikus közösségek, óvodákat, általános és középiskolákat működtetnek, illetve több szociális intézmény is van.

Az egyházi vezetők azt mondták: szeretnék, ha a szeptemberi indulást követően a hálózat kiszélesedne és Szeged, Pécs, illetve azok a városok, ahol egyetemek, főiskolák működnek, és a cigányság is nagyobb lélekszámban van jelen, bekapcsolódnának a rendszerbe.

Balog Zoltán államtitkár közlése szerint a kormány azt vállalta, hogy az általa vezetett államtitkárság hazai és uniós forrásból támogatást biztosít az intézményalapításhoz, és a jelenleg 3 milliárd forintos ösztöndíjalapból elkülönítenek egy részt, kizárólag a roma szakkollégiumi ösztöndíjra. Arra az újságírói kérdésre, hogy az intézményalapításra konkrétan mennyit ad a kormány, nem tudott összeget mondani.

Bölcskei Gusztáv szintén újságírói kérdésre, a Heves megyei Gyöngyöspatán történtekre utalva azt mondta: az egyházak nem tudnak olyan kérdéseket megoldani, amelyek rendészeti és közbiztonsági területeket érintenek, de az általuk indított kezdeményezés válasz lehet arra, hogy egyre kevesebb feszültségforrás legyen a településeken.

A görög katolikus egyház püspöke, Kocsis Fülöp szerint nagy a baj. „Egy-egy ilyen helyzet felszínre hozza a meglévő társadalmi feszültséget, és generálja”. Véleménye szerint a helyzet kezelésében a sajtónak is nagy szerepe van, mert „nem egyoldalúan, a másik fél jogos vagy vélt jogait kellene harsogni”, hanem az együttműködést segíteni, hogy a probléma gyökerét lehessen feltárni. Az államtitkár a gyöngyöspatai történéseket nem kívánta kommentálni.