-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hasznosan telnek-e el a nyelvtanórák? Szeretik-e a gyerekek és a tanárok? Emlékszünk-e valamire az iskolai nyelvtanból felnőtt életünkben? Van-e így értelme ennek az egésznek? Mondja el ön is véleményét május 17-én, hétfőn 17.00 órakor a budapesti Írók Boltjában (Budapest, VI. Andrássy út 45.).
Miért tartják olyannyira fontosnak a leíró grammatika erőltetését az alap- és középfokú oktatásban? Jó‑e valamire a bonyolult és átláthatatlan szabályrendszerek bemagolása és számonkérése? Jobban tud‑e olvasni, fogalmazni, jobban érti‑e, amit olvas, az a gyerek, aki képes bemagolni a definíciókat vagy az iskolai szellemben mondatokat elemezni? Ha nem, akkor mi értelme ennek az egésznek?
(Forrás: MTI Fotó, MAFIRT jogtulajdonos: Rév Miklós)
Kell‑e az iskolás gyerekeknek már az alsóban ismernie a ma érvényben levő helyesírási szabályzat összes szabályát, kell‑e tudnia helyesen leírni az össes földrajzi nevet, ismernie kell‑e a szabályzatban felsorolt összes kivételt? Nem lenne‑e elég, ha az alapelveket ismerné, akár a precízkedő nyelvtani fogalmak nélkül nagyjából tudná, milyen szabályosságok vannak, és inkább többet olvasna, hogy a helyesírási furcsaságokkal is találkozzon? Tényleg csak a magyartanár felelőssége az, hogy a gyerekek tudjanak írásban kommunikálni?
Tényleg alapvető fontosságú‑e a „nyelvművelés” az iskolában? Ki kell‑e javítania a tanárnak a köznyelvi normától eltérő nyelvhasználatot, vagy csak a „nyelvi illemtanra” kell felhívnia a figyelmet? Jó‑e, ha pedagógusok és gyerekek bírálják egymás nyelvhasználatát, ha az eltér a sajátjuktól? Egyáltalán, a „nyelvi illemtan” tényleg csak a magyartanár felelőssége?
Mivel lehetne tölteni a felszabaduló időt, ha a nyelvtantanításra kevesebbet szánnánk? Nincsenek‑e fontosabb és hasznosabb nyelvi jelenségek, amelyekkel többet lenne érdemes foglalkozni? Eleget foglalkozuni‑e az iskolában a nyelv és a kultúra összefüggéseivel, a gyerekek nyelvhasználatával, a nyelvtanulással, az egymás mellett élő nyelvek és nyelvváltozatok társadalmi problémáival?
Mondja el ön is véleményét, fejtse ki tapasztalatait, vitatkozzon a szakemberekkel a Nyelv és Tudomány portál által a tárgyban szervezett vitanapon május 17-én, hétfőn 17.00 órakor a budapesti Írók Boltjában (Budapest, VI. Andrássy út 45.). Két vendégünk Kálmán László nyelvész, egyetemi docens, és Schiller Mariann, angol-magyar szakos tanár, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára.
Kapcsolat: Nyelv és Tudomány szerkesztősége, telefon: +36-1-375-4937; e-mail: szerkesztoseg@nyest.hu; www.nyest.hu.
Véleményét kifejtheti a témában nyílt blogon is.