Az észteknél immár öt éve a szilveszteri televíziós program elengedhetetlen része a fiatal humoristákból álló csapat Tujurikkuja (Kedvrontó) című műsora. Az adásaikban kigúnyolják a korrupt politikusokat, a ki- és beszavazós tévéshowkat és a finn turistákat, ledöntve a politikai korrektség összes tabuját, nem kímélve se a nemzeti szimbólumokat, se a mozgássérülteket, se a kisebbségeket. A videóik nagy adag önkritikáról is árulkodnak, és általában aktuális társadalmi témákat dolgoznak fel, fejük tetejére állítva, kibelezve és fekete humorral leöntve az egészet. A politikusokat ketrecbe zárják, a tolószékest fellökik, de kinevetik az észt innovációt, és nevetségessé teszik a leghíresebb észt filmeket is. De kik ezek a polgárpukkasztók és mi a céljuk ezekkel a műsorokkal?

Kirobbanó jókedv
(Forrás: Tujurikkuja: Catapult Films)

Politológusok ámokfutása

A Tujurikkuja csapat tagjai országszerte ismert fiatal politológusok, akik évfolyamtársak voltak a dél-észtországi Tartui Egyetemen. Ők alapították meg az Õ-fraktsioon (Õ-frakció) elnevezésű csoportot. (A társaság tagjai név szerint: Kaaren Kaer, Raul Allikivi, Andres Korberg, Tõnis Leht, Lauri Lippmaa és Erik Moora). Hozzájuk csatlakozott két színész, Ott Sepp és Märt Avand. Ott Sepp a Nimed marmoritahvlil (Nevek a márványtáblán) című történelmi filmben debütált, amely az első világháborút követő észt szabadságharcban részt vevő gimnazista fiúkról szólt. A komoly és helyenként kissé patetikus filmszerepet paródiák követték Ott Sepp karrierjében, 2005-ben a Malev, majd 2006-ban a Tulnukas (Űrlény). Az utóbbi kettőben Märt Avandi is szerepelt, aki Ott Sepp fő társa lett a Tujurikkuja című műsorban.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az Õ-frakció első filmje az Attack of the Killer Beer-Yoghurt 2 volt, amely a gyilkos sörjoghurt támadásainak bemutatását rögtön a 2. résszel kezdte. A Monty Python-filmekre hajazó abszurd sztorit a neten megtekinthetjük, sajnos angol felirat nélkül. Igaz, a film részletesebb kommentár nélkül is követhető. Az Õ-frakció a legnagyobb sikert mindmáig a Malev című történelmi filmparódiával érte el. A Malevről korábban beszámoltunk, ez az alkotás már előrevetítette a Tujurikkuja adásainak fekete humorát és önkritikáját.

A Tujurikkuja készítőinek humoros önszemléletéről árulkodik az a műsor, amelyben saját szakmájukat figurázzák ki. A politológus Nusik úgy figyeli meg a politikusokat, mint a természetbarátok az állatokat, próbálja „akció” közben meglesni őket, vagyis amikor korrupciós pénzeket vesznek át. És természetesen igyekszik megóvni a párt nélkül maradt politikusokat, azáltal, hogy biztonságos óvóhelyén ketrecbe zárja őket. A következő videón a politológus hétköznapjaiba pillanthatunk be. (A videókon bekapcsolható az angol nyelvű feliratozás!)

A Tujurikkuja legtöbb adása valamilyen társadalmi jelenséget vagy tévéműsortípust gúnyol ki. Például a Koomapalat (Kómakórterem) a különböző valóságshowk morbid változata. A videón egy kórtermet láthatunk, amelyben hat beteg fekszik kómában. A betegeket kiszavazhatják a nézők, és ha valaki felépülne, de a nézők megkedvelték, akkor az orvosok és az ápolók újra kómába kényszeríthetik. Arról nem is beszélve, hogy az egyik beteg már két hónapja halott, de mivel ő a legnépszerűbb szereplő, nem lehet a kórteremből eltávolítani, annak ellenére sem, hogy már oszlásnak indult.

A frakciósok természetesen nem hagyják kiaknázatlanul a finn–észt viszony örökzöld témáját sem. 2011 szilveszterén csaknem nemzetközi botrányt robbantottak ki azzal, hogy az akkori finn elnököt, Tarja Halonent King Kong-szerű lényként ábrázolták, aki pusztítva tombol Tallinn belvárosában, míg a népviseletbe öltözött észt miniszterelnök, Andrus Ansip hatalmas Godzillaként szembe nem száll vele. A támadás a finnek bosszúja mindazért, amit az észtek ellenük elkövettek. Hiszen nem elég, hogy a mitologikus időkben kardot loptak tőlük, a közelmúltban igyekezték megfosztani a finn turistákat utolsó márkájuktól is. „Manapság pedig a finn orvosok és építőmunkások asztaláról lopnák le az utolsó kenyérhéjat is” – hangzik el a videóban. Mindez arra utal, hogy nagyon sok észt dolgozik a finn egészségügyben és építőiparban. A filmnek a finnek körében nem volt nagyon visszhangja, azonban az észtek részéről erős kritikákat kapott a videó, különösen, hogy olyan nemzeti szimbólumokat is érintett, mint a szabadságharc kivilágított emlékműve, amelyet Ansip nemes egyszerűséggel fénykardnak használ.

Az egyik legbotrányosabb Tujurikkuja-videó az észtek számára nagyon érzékeny témát érint, az 1941-es kitelepítésekről szól. 1941. június 14-én 10 000 észtet deportáltak Szibériába. Ez volt az első nagyobb kiteleptési hullám, amelyet 1949-ben újabb követett. A szovjet hatalom célja az volt, hogy megtörje az észtek ellenállását. A Tujurikkuja filmjében a kitelepítést örömmel fogadja a család, hiszen ingyen utazást kapnak az államtól. A megdöbbentő nézőpontot a videó végén található megjegyzés magyarázza, a film leforgatását állítólag az orosz állami duma történelmi igazságért felelős bizottsága támogatta...

Az észtek híresek találmányaikról, praktikusságukról. Nem véletlen például, hogy a népszerű észt Lotte-rajzfilmek a feltalálók falvában játszódnak. Az Õ-frakció persze ezt is kigúnyolja, méghozzá az Eesti Nokia (Észt Nokia) című videóban. A műsor új találmányokat, tehetségeket mutat be. A Tujurikkuja adásában egy olyan férfi jelenik meg, aki nagy ceremónia közepette leplezi le, amit magával hozott. Kiderül, hogy pusztán egy tyúktojásról van szó, de a fickó váltig állítja, hogy kakastojás rejtőzik a kendőben. Már majdnem elzavarják, amikor aztán előrukkol egy kinyithatatlan dobozzal. Hogy hogyan végződik a jelenet, nem áruljuk el, alább megtekinthető.

A legnagyobb rúgást szó szerint és átvitt értelemben is a politikai korrektség kapja a Tujurikkuja-videókban. A mozgáskorlátozott emberekhez való megértő viszonyulás kifigurázását láthatjuk a kövezkező videón. A jó kondiért sportoló észteknek is torz tükröt tart a film, akik annyira el van telve önsajnálattal, hogy egy kerekesszékes ember helyzetét is sokkal rózsásabbnak látják, mint saját nehéz sorsukat, a túlsúly elleni küzdelmet.

Úti poénok

Az idei szilveszteri műsorról a frakció tagjai még nem sokat szellőztettek meg, annyi már kiderült, hogy nem fognak Mohamedből tréfát űzni, sokkal inkább az észt Reformierakond (Reformpárt) nemrég leleplezett korrupciós botrányát szándékoznak szétcincálni az adásban. Már meg is jelentettek egy reklámot a szilveszteri műsorról, ugyanakkor megszellőztették, hogy mivel a klip elkészítéséhez 30 000 eurót már elköltöttek, kénytelenek voltak a műsort mintegy 180 euróból összedobni, így azt javasolják a nézőknek, hogy szilveszterkor valamilyen más adás bámulásával próbálják meg elütni az időt, például a hármas csatornán biztos megy majd valami jó film. A reklámfilmet alább is láthatjuk, sajnos csak észt nyelven. Ott Sepp azt hangsúlyozza, hogy az adófizetők pénzének nagy része a képen látható effektek (robbanások) és szép háttérkép-, illetve képernyőkímélőszerű hátterek elkészítésére ment el.

A Tujurikkuja című műsor egyébként annyira népszerű, hogy nemcsak az állami tévé szilveszteri programjába vették be, hanem a SEBE autóbuszvállalat is felvette azoknak a filmeknek és tévéműsoroknak a listájára, amelyeket a cég legújabb buszain az utasok az ülések háttámlájába beépített képernyőkön tekinthetnek meg. (A cég egyébként kifejezetten törekszik arra, hogy több észt alkotás szerepeljen a repertoárjában, így jelenleg a 45 megtekinthető film közül 14 észt.)

A frakció népszerűségét nem csak a busztársaság használja ki, hanem a közlekedésbiztonsági felügyelet is, akik örömmel üdvözölték a csoport ittas vezetés ellen készült videóját.

A Tujurikkuja csapata más filmeket is parodizál, előszeretettel választanak ki tragikus eseményekről szóló észt filmeket, drámákat. Kíváncsian várjuk, milyen műsorral rukkolnak elő idén, kit vagy mit választanak legújabb célpontjuknak. A december 31-ei adás az észt televízió honlapján megtekinthető lesz.