J. Karjalainen, született Jukka Tapio Karjalainen, rajongóknak csak Jii, több forrás szerint is a finnek hosszú évek óta egyik kedvenc előadója. Úgy is hívják, hogy a finn Bruce Springsteen. Pályafutását nem ma kezdte, 1981-ben indult, zenei stílusáról ő maga így nyilatkozott: „A gyökereim az amerikai népzenéből jönnek, és mindenfélét összelopkodtam már olyan arcátlanul, ahogy csak lehet.” Zenéjében folk, blues, country és pop elegyedik, dalszövegeit szintén saját maga írja, melyekért 2001-ben Juha Vainio-díjat, azaz az év legjobb dalszövegírójának járó elismerést kapta. 

J. Karjalainen
(Forrás: jkarjalainen.fi)

Az évek során több zenekar is állt mögötte a koncerteken, ilyen volt a Mustat Lasit (Fekete szemüveg) vagy az Electric Sauna (Elektromos szauna). Választottunk egy dalt, méghozzá a majd 2013 márciusában megjelenő Et ole yksin (Nem vagy egyedül) című album első kislemezét.

Mennyt mies	Valaha volt férfi
Mä olen mystinen hopeinen discomies	Misztikus, ezüst diszkóember vagyok
Mä olen kieltään lipova liskomies	Ajkait nyalogató gyíkember vagyok
Mä olen Uuden-Englannin nahkamies	A New England-i bőrember vagyok
Aina ilosta syntyvä uudestaan	Mindig örömből újjászülető
Sä tunsit mut aiemmin Markkuna	Te korábban Markkuként ismertél
Sitä poikaa ei enää olekaan	Az a fiú nem létezik többé
Sä revit lehden muistokirjasta	Kitéptél egy lapot az emlékkönyvből
Oon sun mielestä poissa kokonaan	Teljesen kitöröltél az emlékezetedből
Mennyt mies on historiaa	A valaha volt férfi történelem
Sokerijuurikas ei mua kiinnosta	A cukorrépa nem érdekel
En aio mennä syksyllä opistoon	Nem megyek ősszel főiskolára
En enää vuosiin oo käynyt metsällä	Évek óta nem voltam vadászni
Mä en tahdo tarttua aseeseen	Nem akarok fegyvert ragadni
Mul on syntsa ja skitta ja vahvari	Van szintetizátorom, gitárom és erősítőm
Pitsiverhoissa ruusukuvio	Rózsaminta a csipkefüggönyön
Mul on huoneessa mennyt maailma	Van egy letűnt világ a szobámban
Mul on loistava tulevaisuus	Nagyszerű jövőm van
Isäni veisteli puisia ukkoja	Az apám fából öregembereket faragott
Puisen naisen mä löysin pellosta	Fából találtam nőt a mezőn
Keihäänkärjenkin löysin ja hävitin	Egy dárdahegyet is találtam, és elvesztettem
Omat ukkoni veistän vinyyliin	A saját öregembereimet bakelitbe faragom
Sitten kerran kun avaat radion	És amikor majd egyszer bekapcsolod a rádiót
Kuulet kumman tuttua, kaunista	Ismerős csodát hallasz, gyönyörűt
Jonka luulet, oot kerran tuntenut	Amit, azt hiszed, valaha ismertél
Jonka luulit, oot voinut unohtaa	Amit, azt hittél, sikerült elfelejtened

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Beszélt nyelvi rövidült alakokat találunk a szövegben bőven. Ilyenek a mä (irodalmi minä) ’én’, a sä (irodalmi sinä) ’te’, a mut (irodalmi minut) ’engem’ jelentésű személyes névmások, továbbá az oon (irodalmi olen) ’vagyok’ jelentésű létige stb.

A dalszöveg meglepő felütéssel indul, mindjárt három különös férfival azonosítja magát a lírai én: az ezüst diszkóférfival (angolul silver disco man), a gyíkemberrel (The Lizardman) és New England-i bőremberrel (New England Leatherman). Az elsőt nem tudjuk azonosítani, a második azonosítása is bizonytalan (mitológiai lény? képregény- vagy rajzfilmkarakter? artista?), a harmadiknak azonban kulcsszerepe lehet a szöveg értelmezésében.

A New England-i bőrember bőrruhát viselő csavargó volt Lyon környékéről származott favágók családjából. Egy bőrkereskedő lányába szeretett bele, azonban anyagi helyzete miatt nem vehette el. Azonban esélyt kapott: beszállhat a kereskedésbe, és ha méltónak bizonyul, a lányt is megkaphatja. Kezdetben jól haladtak a dolgok, ám a férfi nem követte a cserzéstechnológiában bekövetkező változásokat, így végül csődbe vitte a céget. A lányt persze nem kapta meg, és családjához szégyellt visszamenni. 1855-ben eltűnt Lyon környékéről, 1862-ben pedig Connecticutban tűnt fel. Sajátos csavargói életformát követett: Connecticut és New York állam határán egy 365 mérföldes körben keringett úgy, hogy a kört 35–36 nap alatt tette meg. A figura története számos módon összekapcsolódik a dalszöveggel: az elhagyott régi életen, a folyamatos újjászületésen (35 napos körök) és a fafaragáson keresztül is.

Bőrember
(Forrás: wikimedia commons)

A faragásra azonban más magyarázatot is találunk. A fa öregemberek faragásáról elsőként talán a bálványok jutnak eszünkbe, valamiféle pogány vallási szertartás. Ezzel szemben lehetséges, hogy Astrid Lindgren Juharfalvi Emilről szóló, Finnországban népszerű történeteire utal a szöveg. Ha Emil rosszalkodott, büntetésből a műhelybe zárták, ahol időtöltésként figurákat faragott. A szöveg utalhat arra, hogy míg a korábbi generációk fafaragásba ölték alkotói energiáikat, a lírai én számára a zene jelent hasonló vigaszt, menekülést a hétköznapok valóságától.

Mindezek ellenére nem mondhatjuk, hogy a szöveget megfejtettük: nem csupán az ezüst diszkóember figurája maradt homályban, azt sem tudjuk, ki ez a Markku, és miért éppen a cukorrépa nem érdekli...

Források, további olvasmányok

J. Karjalainen hivatalos honlapja

J. Karjalainen másik hivatalos honlapja 

Interjú J. Karjalainennel

J. Karjalaisen uudesta biisistä, eli taiteesta, ajasta ja ajattomuudesta

Jäähypenkki perinteinen kasvatusmenetelmä, ollut vuosisatoja käy