„A világ egyetlen országa sem nevezné hivatalos életrajzában katasztrófának saját megalapítását” – indokolta a tervezett lépést Gideon Szaar a parlamentben. Hanna Szvejd izraeli arab képviselő válaszul „nakbatagadásnak” minősítette az intézkedést.

Izrael Államot 1948. május 14-én kiáltották ki. Ezt követően az 1948-49-es első arab-izraeli háború következményeként 700 ezer palesztin menekült el az izraeli ellenőrzés alá került területekről. A menekültek és leszármazottaik száma mára 4,5 millióra tehető. Visszatérésük jogának elismerése az egyik fő vitapont az izraeli-palesztin békefolyamatban. A palesztinok azóta minden évben május 15-én megemlékeznek a „nakba”, a „katasztrófa” napjáról.

Az említett kifejezés, a nakba az izraeli arab iskolások harmadikos tankönyvében szerepel. Juli Tamir akkori oktatási, kulturális és sportminiszter heves viták közepette 2007-ben engedélyezte, hogy bekerüljön a tankönyvbe a kifejezés, amelynek eltávolításáról most döntést hozott Gideon Szaar. A miniszter ugyanakkor közölte, hogy bár a nakba szót ki kell radírozni a tankönyvből, a tanárok szabadon beszélhetnek a palesztinok személyes és nemzeti tragédiájáról is.

Hanna Szvejd kijelentette, hogy ez a döntés támadás az izraeli arabok identitása, emlékei és az identitásokhoz való ragaszkodás ellen. Joszi Szarid volt oktatási miniszter is bírálta Szaart, mondván, hogy döntése bizonytalanságot tükröz. „A cionizmus már sok tekintetben győzött, és megengedheti magának a nagyobb önbizalmat. Nem szabad félnünk egy szótól” – mondta Szarid.

Izrael 7,3 milliós lakosának mintegy 20 százalékát teszik ki az arabok.