-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyar tagozat létrehozását javasolja mintegy negyven romániai magyar értelmiségi egy nyílt levélben azon egyetemi intézetek helyett, amelyek nemrég alakultak meg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE).
A www.magyaregyetem.tk honlapon elérhető nyílt levél szerzője Vekov Károly kolozsvári történész, a dokumentumot mintegy negyven romániai magyar értelmiségi írta alá.
A levél szerint a kolozsvári egyetem magyar közössége az új egyetemi charta értelmében sem rendelkezik olyan jogi státusszal, amely lehetővé tenné, hogy maga döntsön a magyar nyelvű oktatás sorsáról.
Rámutatnak: az új román oktatási törvénynek vannak ugyan magyar vonatkozásban árnyoldalai, de számos pozitív kitétele van. Emlékeztetnek, hogy az egykori vegyes, román és magyar oktatók által alkotott tanszékek helyét önálló magyar egyetemi intézetek (románul: departament) vették át, és ezek lehetővé tették a BBTE-n, hogy szakonként magyar tagozatok jöjjenek létre. Valójában – olvasható a levélben – azonban az intézetek csak a magyar nyelvű felsőoktatás alsó lépcsőfokai, amely a mai helyzetnek teremt törvényes keretet, de nem lép előre, holott ezt a törvény lehetővé teszi – írják.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Arra utalnak, hogy a törvényben szereplő egyetemi vonal (linie) – amit romániai magyar nyelvészek tagozatnak fordítanak – már korábban megvalósult a kolozsvári egyetemen, ugyanis minden karon létrejött egy magyar oktatási struktúra, de – mint írják – a „vonal” nem olyan keret, amely a mai helyzethez képest többletjogosítványokat biztosítana.
A levél felhívja a figyelmet arra, hogy az új oktatási törvény multikulturális egyetemekről rendelkező törvénycikkelyének második bekezdésében szerepel a tagozat (románul: sectie) kifejezés is. A levél szerint csak ennek létrejöttével lehet a magyar egyetemi közösség ténylegesen egyenlő partnere a román egyetemi közösségnek.
Az aláírók szerint a BBTE-n, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen egyaránt a magyar oktatóknak azt kell kérniük, hogy az egyetemi chartában ne az intézet (departament), valamint az ezek által alkotott magyar vonal (linie), hanem a tagozat (sectie) kifejezés szerepeljen.
A marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben jelenleg még az önálló magyar intézetek sem alakulhattak meg, ugyanis az ottani román oktatók egyetlen olyan struktúrával sem értenek egyet, amelyekről az oktatási törvény rendelkezik, és nagyobb fokú önállóságot biztosítana a magyar nyelvű oktatásnak.
Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese az MTI-nek szerdán elmondta: javasolta a kolozsvári egyetem magyar tagozati tanácsának, hogy tűzze napirendre következő ülésén a nyílt levélben megfogalmazott kérést, és kérjék ki jogászok véleményét a lehetséges törvényértelmezési módozatokról. Magyari szerint ez a téma a tavasz folyamán többször napirenden volt, de nincs akadálya annak, hogy visszatérjenek rá. A rektorhelyettes szerint nem a kifejezések a fontosak, hanem az, hogy mi a tényleges gyakorlat.