-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Pr.bá.j.k m.g e.olva.ni e.t a m.ndat.t! Ugye sikerült a kihagyott betűk ellenére is? Az emberi agy működése ugyanis lehetővé teszi, hogy a töredezett szöveget is értelmezni tudjuk. De vajon hogyan lehetséges ez? Egy kutatás nemrégiben erre kereste a választ.
Próbált már Ön egy zsúfolt teremben beszélgetni valakivel? Vagy a rádióra figyelni, miközben a gyerekek is a közelben játszanak? Ha igen, bizonyára észrevette már az agynak azt a képességét, hogy töredezett hangsorokból is képes értelmes szöveget fabrikálni. Egy holland kutatócsoport most azt vizsgálta, hogyan lehetséges ez.
„A mindennapi életben gyakran kell megértenünk olyan üzenetet, amelynek egy részét a háttérzaj eltorzítja, vagy éppen el is nyomja. Ez azt jelenti, hogy az információ egy része elvész – ennek ellenére az agyunk képes dekódolni az egész üzenetet” – mondja Lars Riecke, a Maastrichti Egyetem professzora, aki kutatócsoportjának élén a folytonosság illúziójára kereste a magyarázatot.
Az általuk folytatott kísérlet során a kísérleti alanyoknak hiányos hangsorokat kellett értelmezniük, miközben agyukban mérték az elektromos aktivitást. A kutatók azt találták, hogy a lassú agyhullámokat (théta), amelyek hagyományosan a hangok közötti határok dekódolásáért felelősek, ideiglenesen elnyomja az agy, amikor hiányzó hangokkal „szembesül”. Ezért érezzük úgy, mintha a hangsor teljesen folytonos lett volna.
Érdekesség, hogy az agy elnyomó hatása már a folytonossági hiány előtt jelentkezik, és akkor éri el a maximumát, amikor a hiány éppen megjelenik. Vagyis a folyamat igencsak gyorsan zajlik.
A vizsgálatot végző kutatók szerint ezeket az eredményeket hallókészülékek gyártásánál is fel lehet majd használni – számol be a Science Daily.