A magyar nyelv napjáról szóló előterjesztés – amelyet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter jegyez – bizottsági vitája ezen a héten zajlik. Hammerstein Judit leszögezte: az oktatási bizottság keddi ülésén semmiféle ellenvetés nem volt a javaslat kapcsán.

Mint felidézte, a határozati javaslat egy civil szervezet, az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére született meg, hozzá kapcsolódott A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Illyés Gyula Archívuma.

„Az előzményekhez tartozik, hogy 2008-ban Széphalomban Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma, 2009-et pedig az előző kormányzat a magyar nyelv évének nyilvánította. E kettő ösztönözte a magyar nyelv napjának létrehozását célzó kezdeményezést, amelyet felkarolt a kulturális kormányzat, hogy az oktatás, az államigazgatás szereplői mellett megerősítést lehessen adni azoknak a civil szervezeteknek és személyeknek is, amelyek és akik évtizedek óta részt vesznek az anyanyelvápolás munkájában” – fejtette ki Hammerstein Judit.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A hagyományok sorában megemlítette, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat több mint négy évtizede szervezi a magyar nyelv hetét, az Anyanyelvápolók Szövetsége pedig területi és szakmai szervezetein keresztül irányítja, segíti és bátorítja a mozgalmi jellegű nyelvvédelmi tevékenységet.

A civil kezdeményezést a tárca egyetlen ponton módosította. „A szimbolikus ünnep időpontja eredetileg április 23., A Magyar Nyelv Múzeumának megnyitási dátuma lett volna, a kulturális kormányzat viszont úgy ítélte meg, hogy a magyar nyelv ügyének történelmünk egy jelentősebb eseményéhez kellene kötődnie. Így esett a választás az 1844. évi II. törvénycikk szentesítésének napjára, november 13-ra, ezzel a nappal lett hivatalossá a magyar nyelv mind az államigazgatásban, mind pedig a közoktatásban, felváltva a latin nyelvet. A módosítással a kezdeményező civil szervezetek is egyetértettek” – magyarázta a helyettes államtitkár.

Hammerstein Judit kiemelte: az országgyűlési határozat elfogadása lehetőséget teremtene arra, hogy évente egyszer hivatalosan is ráirányuljon a közfigyelem a szellemi-kulturális örökség alapját, a nemzeti identitás egyik sarokkövét jelentő magyar nyelvre.

A civil kezdeményezés először 2009-ben az előző kulturális kormányzathoz került, ám akkor az végül nem jutott el a belső államtitkári egyeztetés fázisáig a szlovák nyelvtörvény kapcsán időközben kialakult viták miatt – holott a két ügynek semmi köze nincs egymáshoz.

A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lépne hatályba. Az Országgyűlés emellett felkérné a kormányt, hogy a tudományos élet szereplőivel, valamint az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálja meg „nemzeti nyelvünk használatának helyzetét”, és ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet a „nyelv értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából”. A kabinetnek utóbbiról 2012. június 30-ig kellene tájékoztatást adnia a parlamentnek.

Az indítvány alapján a parlament a magyar nyelv napjának kijelölésével párhuzamosan továbbra is tiszteletben tartaná az ország hagyományos nyelvi sokszínűségét, és felelősséget vállalna a kisebbségek nyelvhasználati jogaiért.