-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Magyarországon diplomázó vajdaságiak diplomahonosítása igen bonyolult procedúra Szerbiában. Ha a bosszúság nem is, a költségek megtérülhetnek nekik.
Leérettségizel. Magyarul. Vannak terveid, gondolataid. Magyarul. Kiválasztasz egy egyetemi szakot. Magyarul. Jelentkezel, felvételizel, sikerül. Szokványos, ezerszámra ismétlődő folyamat. Csakhogy van, akinek ehhez nemcsak várost, de országot – és nem utolsósorban pénznemet kell váltania. Ez a teendőjük például a vajdasági diákoknak is, ha az anyanyelvükön szeretnének egyetemre járni, és nem magyar szakon vagy tanítóképzőn tervezik a diplomájukat megszerezni.
A Magyarországon diplomázó szerbiai fiatalok egy része persze itt marad. Van azonban egy olyan réteg, aki vagy eléggé elkötelezett a vajdasági magyar értelmiséggel szemben, vagy eléggé nehezen találta fel magát Magyarországon ahhoz, hogy az itt eltöltött öt év után a hazaköltözést és a diplomahonosítást válassza. Ez igencsak fennkölt választás lehet, gondolatban talán meg is veregetjük ezeknek a hősies fiataloknak a vállát, és hozzátesszük, ez aztán igen! És még integetünk is nekik. Csak éppen az nem merül fel sokunkban, hogy milyen mélyen kell a zsebébe nyúlnia annak a frissdiplomásnak, aki valamiért Szerbiában szeretné elismertetni a magyar oklevelét.
A vajdasági magyar fiatalok – és egyáltalán az újságolvasók – minden bizonnyal tudnának mesélni néhány a médiában napvilágot látott esetről, és arról, milyen akadályokkal kell számolnia annak, aki diplomahonosításra adja a fejét Szerbiában. Persze az adminisztrációs akadályok „legfeljebb” bosszúságot okoznának a (kezdetben) lelkes fiataloknak, a nagyobb gond inkább az, hogy bizony ez a procedúra aligha pénzelhető munkanélküliként.
Ezt a problémát igyekszik megoldani a Szekeres László Alapítvány az eljárási díjak, a hivatalos fordítások és persze az illetékek költségeinek a megtérítésével – számol be a Magyar Szó című vajdasági napilap. Idén 20 millió forintnyi összegből gazdálkodhat az alapítvány – ez a pénz nagyjából 200 fő honosítási kiadásait fedezheti. A pályázóknak persze így is előbb ki kell fizetniük ezeket a díjakat, és utólag kérhetik a térítést, ha be tudják mutatni a számlákat és igazolásokat.
A támogatás egyszeri és vissza nem térítendő. Ha persze a(z akár hónapokig eltartó) honosítási folyamat után sikerül munkát találnia a – netán kicsit megkopott szerbtudású – pályakezdőnek, ez az összeg még mindig nem segíti ki hosszú távon. De van egy nagyszerű tulajdonsága: a diplomáját kézhez kapó vajdasági fiatal úgy érezheti, tényleg kapott választási lehetőséget, hogy marad – vagy hazamegy.