A 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban a diákok által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembe vételével határozzák meg a felvételi ponthatárokat. Ezek alapján állapítják meg, hogy a diák besorolást nyert-e és ha igen hová.
Minden jelentkező felvehető és a ponthatár megegyezik a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb a jelentkező, mint a helyek száma. Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen ez a jogszabályban meghatározott minimum pontszám 240, felsőoktatási szakképzésben 200, míg mesterképzésen 50 pont. Néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében azonban magasabb.

A felvi.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint az idén is közvetlenül a felsőoktatási intézményeknek tehetik fel a jelentkezők kérdéseiket a Felvi-fórum „Intézmény válaszol” topikjában. Emellett lehet informálódni a külföldi tanulmányutakról, ösztöndíj-programokról, nemzetközi szakmai gyakorlatokról is. Szakértők beszélnek majd arról, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot a hétköznapokban miként hasznosíthatják a diákok. Emellett több felsőoktatási intézmény is szervez „ponthatárváró bulikat”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az idén az általános felvételi eljárásban 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát teszi ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki. A két terület együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott. A felsőoktatási szakképzések (korábbi nevükön felsőfokú szakképzések) népszerűsége a tavalyi évhez képest erősen visszaesett, az idén csak a jelentkezők 3 százaléka, 3460 jelentkező jelölt meg első helyen szakképzési szakot.

Az első helyen osztatlan képzésre irányuló jelentkezések mintegy kétharmada a jogi, valamint az orvos- és egészségtudományi területre érkezett be, további 13, illetve 14 százalékukon a művészeti, valamint a pedagógusképzés területe osztozik. A munkarendek közül a nappali volt a legnépszerűbb, a jelentkezők 75 százaléka első helyen nappali képzést jelölt meg. Levelező képzést a jelentkezők 23 százaléka választott első helyen, az esti és a távoktatás munkarend választásának aránya most is nagyon alacsony.

A jelentkezők 84 százaléka elsőhelyes jelentkezése szerint állami ösztöndíjas formában szeretne tanulni, önköltséges képzést csak 16 százalékuk jelölt meg első helyen. A jelentkezési stratégiák szempontjából mindenképpen érdekes, hogy a legalább két helyet megjelölő jelentkezők harmada második helyen már önköltséges képzést pályázott meg.
A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölte meg első helyen, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Az első tízbe csak egy főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola tudott bekerülni.

Szeptemberben az ösztöndíjas hallgatók a beiratkozáskor az egyetemen vagy főiskolán már nem szerződést írnak alá, hanem nyilatkozattal kötelezettségeket vállalnak. A korábbi szerződésekhez képest változás, hogy az oklevél megszerzését követő 20 éven belül az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk a végzett hallgatóknak. Egy hallgatói félév 5 hónapnak, hozzávetőlegesen 150 napnak felel meg, ami például 6 féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent. Ha az oklevél megszerzését követő 20 év alatt valaki nem dolgozik kellő időtartamot, akkor a már„ledolgozott” napokkal csökkentett ösztöndíjnak az évente a KSH által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összegét kell visszafizetnie. Ha a hallgató a megszabott időn, azaz a képzési idő másfélszeresén túl szerzi meg oklevelét vagy egyáltalán nem szerez oklevelet, a törvény értelmében kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe.

Az új szabályok azokra az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókra is vonatkoznak, akik 2012 őszén vagy 2013 tavaszán írták alá az ösztöndíjszerződést. Esetükben a szerződéseket ugyanolyan jognyilatkozatnak kell tekinteni, mint amelyet az ősztől beiratkozó hallgatók tesznek.