A Dagesztáni Köztársaság a Kaukázus keleti részén terül el, a Kaszpi-tenger partján, és Oroszország egyik tagköztársasága. Dagesztán határos két további orosz köztársasággal, Csecsenfölddel és Kalmükfölddel, továbbá Grúziával és Azerbajdzsánnal. A Kaukázusra egyébként is nagy nyelvi változatosság jellemző, de a területen belül Dagesztán önmagában is rendkívülinek és különösen sokszínűnek számít. Fél Magyarországnyi területén legalább négy különböző nyelvcsaládba tartozó 13 nagyobb és 40 kisebb nép osztozik, melyek többségéről itt hazánkban még csak nem is hallottunk. (A dagesztáni állami tanácsban 13 népnek van képviselete.)

Népcsoportok Dagesztánban és környékén (nagyítható).
(Forrás: wikimedia commons/nyest.hu)

Élnek itt darginok, lakok, lezgek, kumikok, tabaszaránok, nogájok, agulok és rutulok, hogy csak a nagyobb népcsoportokat említsük. Az ország legnagyobb etnikuma ugyan az avar, de hiába hangzik ismerősen a nevük, semmi közük a Kárpát-medencét a 6. századtól szinte a honfoglalásig lakó avarokhoz, akik valószínűleg valamilyen török nyelvet beszélhettek. A kaukázusi avarok ezzel szemben egy a csecsennel rokon észak-keleti kaukázusi nyelvet beszélnek. A két avar nyelv között még távoli rokonságot se tételeznek fel. A fent felsorolt népek – a kumik és a nogáj kivételével – legalább mind a kaukázusi avar nyelvrokonai, és őshonosnak számítanak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az igazán bőségesnek mondható nyelvi változatosság kialakulását Dagesztán hegyvidékes területe segíthette elő – némely vidéke csak helikopterrel érhető el – ahol a nehéz közlekedés könnyen a kis csoportok elszigetelődéséhez vezet, ami hosszabb kontaktus nélkül a nyelvek gyors szétválását eredményezheti. A különböző észak-keleti kaukázusi nyelvek beszélői az ország lakosságnak háromnegyedét adják. A második legnagyobb nyelvcsalád utánuk a török nyelvű népek: a kumikok, a nogájok és az azeriek. Az utóbbi csoport betelepült népnek számít, akárcsak az oroszok és a csecsenek. A köztársaság domináns szunni iszlám vallása alól főleg az ortodox oroszok és a síita azeriek képeznek kivételt. A nyelvi sokszínűség mellett a 200 éves orosz fennhatóság is kellett hozzá, hogy a köztársaságban ma az orosz lehessen a fő közvetítőnyelv.

Mahacsakala manapság ... (2010).
(Forrás: wikimedia commons / Аксянов)

A közeli kulturális és nyelvrokonság ellenére Dagesztánban nem olyan jelentős a szeparatista és az iszlamista mozgalom, mint a nemzetileg egységes szomszéd Csecsen Köztársaságban, de azért itt is egyre inkább rendszeresednek a robbantások és az öngyilkos merényletek. 2010-ben például öngyilkos merénylet és politikai gyilkosság is történt a fővárosban, Mahacskalában.

A főváros nemzetiségi összetétele egyébként csak abban különbözik lényegesen a köztársaság egészétől, hogy itt magasabb az orosz lakosok aránya. A főváros gazdaságában a Kaszpi-tengeri olaj magas ára játssza a fő szerepet, akárcsak a déli szomszédos Azerbajdzsán esetében. Dzsudzsák új csapatának a tulajdonosa a helyi lezg származású milliárdos, Szulejmán Kerimov. Az Anzsi Mahacskala (ФК "Анжи" Махачкала) nevében az ’anzsi’ egyébként Mahacskala neve  kumik nyelven.

Források:

BBC: Regions and territories: Dagestan

Kaukaz.net: Dagestan