Hoffmann Rózsa az MTI-nek nyilatkozva ismertette: az iskoláknak délután négyig vagy ötig gondoskodniuk kell majd a gyerekek foglalkoztatásáról, köztük a diákok számára kötelezőek is lesznek. Az intézményeknél a fenntartóváltásra 2012 szeptemberétől lesz lehetőség, az állam öt év alatt több száz milliárd forintot fektet a közoktatásba.

Az államtitkár úgy fogalmazott: csodálkozna rajta, ha a szavazás során koncepcionálisan meg akarnák változtatni, vagy felpuhítanák a javaslatot. „Ez most már a kormány által jóváhagyott törvénytervezet” – mondta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: az európai politikában nem szokás, és megmagyarázhatatlan is lenne, ha az a párt, amelyik a kabinetet adja, alapvető módosító indítványokkal – szembemenve saját kormánya akaratával – írná felül a benyújtott dokumentumot.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az oktatási államtitkár ugyanakkor technikai jellegű változtatásokra, jobbító szándékú indítványokra számít, de, mint mondta, „ez természetes, ez a parlamenti törvényalkotás velejárója”. Ha másfajta módosító indítványok lesznek, azok nyilván nem fogják élvezni a kormány támogatását – jegyezte meg.

Hoffmann Rózsa azzal kapcsolatban, hogy az óvodáztatás 2014-től, főszabályként hároméves kortól lenne kötelező, azt mondta: azoknak a családoknak, amelyek a gyermekek megfelelő gondozását, nevelését meg tudják otthon oldani, ez nem lesz kényszerítő szabály.

Elmondta, hogy az egész napos iskola kifejezés nem szerepel a törvényben. A tervezetben azt rögzítik, hogy az iskolák kötelessége biztosítani délután négy, illetve indokolt esetben öt óráig a gyermekek számára megfelelő foglalkozásokat. Azt szeretnék, hogy a gyerekek jól fejlődjenek, és ne kallódjanak el, ne csavarogjanak – mutatott rá, kiemelve: az iskola számára kötelező lesz, hogy délutánonként is színvonalasan töltse ki a diákok idejét. Erre egyre növekvő társadalmi igény mutatkozik, míg a gyerekek számára a foglakozások egy része kötelező lesz. Példaként a mindennapos testmozgást, a megnövelt számú művészeti órákat említette. A többi foglalkozásról a gyermekeket a szülő kérésére haza lehet majd engedni.

Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy épp a gyerekek szülői felügyeletének nehézségei miatt javasolták például többen a rövidebb nyári szünetet, ami érzékelhetővé teszi a társadalom növekvő elvárását az iskolarendszer nevelő-gondoskodó feladatainak erősítésére. Az iskolák délutánig történő nyitva tartása erre az igényre ad megfelelő választ.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy még nincs döntés arról, mikortól kerülnének állami kézbe az oktatási intézmények, azt mondta: a törvény 2012. szeptembert 1-jén lép hatályba, ettől kezdve lehet érvényes a fenntartóváltás. (A megyei fenntartású intézmények esetében január 1-jétől.) Az előkészületekre mintegy tíz hónap áll rendelkezésre, a legtöbb kormányhivatal már megkezdte az előzetes felméréseket. Az önkormányzatok meghatározott kritériumok teljesülése esetén ugyanis visszakérhetik a fenntartás jogát. Az oktatási államtitkár kiemelte: az intézkedésnek nincs közvetlen költségvetési vonzata, a források átcsoportosítására van szükség. A 2012. évi költségvetés nem számol e tekintetben plusz költségvetési forrásokkal.

Kiemelte: a köznevelés fenntartása az állam feladata, így a jövőben nagyobb szerepet vállal a rendszer működtetésében. Lehetetlen állapot az, hogy ma nincs lehetősége az állami forrásokat, a működési feltételeket biztosító miniszternek beavatkozni ott, ahol baj, hiány esetén szükséges – mutatott rá Hoffmann Rózsa.

A szakszervezetek elbocsátásokról és iskolabezárásokról szóló vádjaira azt mondta, hogy megmutathatnák, a törvény mely paragrafusából következnek állításaik. Nincs ilyen kormányzati szándék, így ilyen tartalmú mondatok sincsenek a tervezetben. Feltételezésekre vagy esélylatolgató tanulmányokra, és nem a törvénytervezet jóváhagyott szövegére alapozva gyanút megfogalmazni és a közvéleményt negatív állításokkal felkorbácsolni nem korrekt dolog – jegyezte meg.

Hozzátette: a szakszervezeteknek – évszázados küldetésük szerint – „elégedetteknek kellene lenniük”, hiszen a kormány a törvénytervezet elfogadásával arra vállalt garanciát, hogy az elkövetkező években a pedagógus-életpályamodell bevezetésével kiszámíthatóvá teszi a pályát, egyértelművé teszi a pedagógusokkal szemben támasztott elvárásokat, és végre méltó módon rendezi bérüket.

Sok évtizedes várakozást teljesít így az életpályamodell, amit a szakmai szervezetek fel is ismertek és elfogadtak. Abból viszont, hogy a szakszervezetek a tervezet visszavonását követelik, arra lehet következtetni, hogy a tiltakozás mögött politikai szándékok húzódnak. Másképp érthetetlen, hogy miért nem támogatják a pedagógusok lényegesen magasabb fizetését – mondta Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár arról, hogy halasszák el a köznevelési törvény benyújtását, és folytatódjanak az egyeztetések jövő tavaszig, azt mondta: egy éve tartanak az egyeztetések a szakmai és társadalmi szervezetekkel, köztük a szakszervezetekkel is, a további időhúzás csak „a kommunikációs hadjáratnak” nyújtana teret, egyértelmű kormányellenes politikai érdeket szolgálna.

Az oktatási államtitkár kiemelte: az új jogszabályról országszerte fórumokon tájékoztatják a pedagógusokat, a résztvevők száma közelít a tízezerhez.

Rámutatott: a közoktatás eredményességét javítani kell, növelni a gyerekek tudását, az iskolarendszer színvonalát, több évtizedes adósságot törlesztve rendezni kell a pedagógusok helyzetét, ez az új köznevelési törvény célja, ezért nem halogatható tovább a megalkotása – mondta.