-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A denevérmama büszkén néz a denevérpapára - a kicsi már gügyög! Nem tévedés: a bébidenevérek utánozzák a felnőttek hangját, akárcsak a mi kisbabáink.
Aki látott már gügyögő baba fölé hajoló izgatott családtagokat, annak aligha kell magyarázni, mennyire fontos az embernek, hogy utódja szájából visszahallja az általa használt szavakat. Hiszen az utánzás utánozhatatlan képessége világokat nyit meg előttünk: kevés ennél hatékonyabb tanulási módszert sikerült kidolgoznunk ugyanis.
Talán még az is büszkévé tesz bennünket, beszélő embereket a megtanult szavakra, hogy rajtunk – és persze főemlős rokonainkon – kívül nem tudtunk olyan állatfajról, amelyik hasonló teljesítménnyel büszkélkedhetne. Legalábbis ezidáig.
Egy friss kutatás eredményei szerint ugyanis az újszülött denevérek is egyfajta sajátos „gügyögést” produkálnak, számol be a Science folyóirat internetes oldala. Bár azt már néhány éve megfigyelték a denevérekkel foglalkozó szakértők, hogy a kicsinyek az emberi gügyögéshez hasonlítható, próbálkozó hangokat adnak ki, mindezidáig nem volt tisztázott, hogy vajon utánzás-e ez, vagy csupán a saját hangjuk erejét próbálgatják a bébidenevérek.
A német ulmi egyetem kutatócsoportja azonban bebizonyította, hogy a fiatal példányok a felnőtt hímek hangját utánozva sajátítják el a denevérek különös „énekét”. A hímek kifejezetten a párválasztás időszakában hallatják ezeket a különös hangokat, a kis denevérek tehát - az idejüket nem vesztegetve – rögtön egy ilyen alapvető fontosságú képességet sajátítanak el, méghozzá utánzással.
A tizenhét denevérbébit (hímeket és nőstényeket egyaránt) tanulmányozva a kutatók megállapították: a felvételre rögzített hangok mind a hímek párszerző énekének a leképzett verziói voltak, nem céltalan hangpróbálgatásról van tehát szó. Mirjam Knörnschild, a kutatás vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a nőstények feltehetően praktikus célból tanulják meg a hímek énekét – így könnyebb dolguk van, amikor reagálniuk kell a hímek hangjára.
Az eredmények jelentősége persze meghaladja az érdekességét – nagy jelentőséggel bírhatnak ugyanis a nyelvészeti kutatások terén. Ha a hangutánzás és a beszéd megjelenése között sikerül ilyen módon megtalálni a kapcsolatot, szárnyas kis emlős barátaink gügyögése nagy segítséget jelenthet az etológia szakértői számára.