Igaz, hogy vannak olyan rejtélyek szép számmal, amelyekre a tudomány mindmáig nem tud magyarázatot adni. De vannak olyan jelenségek is, amelyek a köztudatban megmaradtak megmagyarázatlan rejtélyként, miközben a tudomány már fényt derített lényegükre. Most az IflScience összeállítása alapján öt olyan úgynevezett rejtéllyel ismerkedhetünk meg, amelyek valójában már egyáltalán nem rejtélyesek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1. A Bermuda-háromszög

A Bermuda-háromszög az Atlanti-óceánnak a Bermuda szigete, Puerto Rico és Miami összekötésével rajzolható háromszög alakú területe. A második világháború után kezdték el legendák övezni azzal kapcsolatosan, hogy ezen a területen megmagyarázatlanul és nyomok nélkül tűntek el hajók és repülőgépek...

A rejtélyt azonban 1975-ben leleplezte Larry Kusche, az arizonai állami egyetem könyvtártudósa. Rámutatott arra, hogy az eltűnt hajókról és repülőkről szóló hírek vagy hamisak voltak, vagy el voltak torzítva. Valójában semmivel nem található ezen a területen több elsüllyedt roncs, mint más, hasonló forgalmú óceáni területeken. Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy ezen a helyen elég erős a Golf-áramlat sodrása ahhoz, hogy az elsüllyedt maradványokat eltüntesse. Ez nyilván hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Bermuda-háromszög legendája mind a mai napig fönnmarad.

A Bermuda-háromszög
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

2. A Death Valley, azaz Halál-völgy vándorló kövei

A kaliforniai Racetrack Playa ('Versenypálya-síkság') sivatagi éghajlatú terület. Ezen a kihalt tájon találhatóak az úgynevezett vándorló kövek: olyan, akár több száz kilós sziklatömbök, amelyek nyomot hagyva maguk után átszelik a síkságot. Mivel sosem látta senki, hogy ezeket a köveket valaki mozgatta volna (meg ennek amúgy sem lenne túl sok értelme), különböző legendák szövődtek a rejtélyes jelenség köré.

De a tudósok ezt a jelenséget is megmagyarázták már: GPS és kamerák segítségével követték a kövek mozgását, és közben tanulmányozták a térség szélsőséges éghajlatát is... A vizsgálatból az derült ki, hogy a kövek a téli időszakban vándorolnak, amikor a csapadék összegyűlve akár kisebb, néhány centiméter mély tavakat is képez a területen. Éjjel a kövek jégbe fagynak, reggel pedig elkezd olvadni a jég a kövek alatt. A kövek így kis jégtáblákon úszva közlekednek, akár az enyhe szél hatására is. Egy-egy tél alatt akár 220 métert is megtehetnek – maguk után hagyva a víz, illetve a jég által vájt nyomot.

Forrás: Wikimedia Commons / CC BY 2.0

3. Spontán emberi öngyulladás

A spontán öngyulladás esetén az emberi test anélkül ég el, hogy annak bármilyen látható külső oka lenne. A jelenséget először a 17. században írták le, és azóta rengeteg találgatásra adott okot. A magyar Wikipédián számos feltételezést lehet olvasni a jelenségnek az okairól.

Mivel az emberi szervezet nagy százalékban vízből áll, nagyon kevéssé valószínű, hogy magától meggyulladjon. Sokkal inkább az képzelhető el, hogy az „öngyulladásos” esetekben a szerencsétlenül jártak ruhája valami kisebb forrásból (egy gyertya vagy cigaretta lángjából) tüzet kapott, ami észrevétlen maradt. A ruha pedig, mint egy kanóc, elvezette a tüzet a test zsíros részéhez, a zsír pedig táplálta az égést, amitől aztán az egész test megégett.

4. Az Antiküthérai szerkezet

Az Antiküthérai szerkezetet számolásra, az idő mérésére, és a bolygók helyzetének meghatározására használhatták az ókori görögök. A masinát egy elsüllyedt hajóroncsban találták meg 1900-ban Antiküthéra szigete mellett. Azóta foglalkoztatta a tudósokat a kérdés, hogy hogyan építhettek ilyen bonyolult szerkezetet olyan régen, illetve, hogy mire használhatták a görögök ezt a masinát.

A szerkezet körüli rejtélyek azonban mára eloszlottak: szénizotópos vizsgálattal kimutatták, hogy a hajó i. sz. 60-ban süllyedhetett el;ł a gép több mint 2000 éves. A benne található fogaskerekek ellenére azonban nem óráról van szó, tehát nem előzte meg vagy 1000 évvel a korát. Az Antiküthérai szerkezet egy csillagászati eszköz, amelynek segítségével a Nap, a Hold és hat bolygó pozícióját tudták kiszámolni bármilyen időpontra. Egyesek szerint Arkhimédész lehetett a feltalálója; Ciceró is tesz róla említést egyik művében.

Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2

5. Atlantisz

Atlantisz (vagy Atlasz szigete) az az utópikus sziget vagy kontinens, amely Platón leírása szerint egy természeti katasztrófa következtében elsüllyedt. Az állítólagos helyet és az ott élt civilizációt sokféle legenda övezi.

Első említése Platón Timaiosz című dialógusában található; és jó eséllyel egy mitologikus történetről van szó, nem valós történelmi eseményről. Annak ellenére, hogy az elsüllyedt szigetnek mind a mai napig semmi nyomát nem találták, ma is sokan hisznek a létezésében.

Forrás: Wikimedia Commons / Maróti Géza

Forrás

Six Mysteries Solved By Science