-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A 2012-ben elfogadott ukrán nyelvtörvény alapján Kárpátalja különböző járásaiban és településein hat nyelv – a magyar, román, orosz, ruszin, német és szlovák – kapott regionális státust. De a jogok és a gyakorlat Ukrajnában nem mindig esik egybe.
Kelet-Közép-Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét vizsgáló kétnapos nemzetközi interdiszciplináris konferencia kezdődött csütörtökön Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 14 ország 120 előadójának részvételével. A fórumon nyelvészek, történészek, demográfusok, néprajzosok, antropológusok, irodalmárok és szociológusok tekintették át kutatásaik alapján, hogy milyen értéktöbbletet és kihívásokat jelent Európa és a szűkebb térség számára a nyelvi, kulturális, etnikai és felekezeti sokszínűség. Mivel ez a változatosság jelentős problémákat is felvet, a konferencián – tekintettel a kelet-ukrajnai eseményekre – jelentős figyelem irányult arra, hogy miként kerülhetők el az etnikai, vallási, nyelvi és kulturális hátterű konfliktusok.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A rendezvényt szervező Csernicskó István nyelvész, a beregszászi főiskola tanára az MTI érdeklődésére elmondta: „a nagyszabású nemzetközi konferencia célja az, hogy kulturált keretek között, tudományosan megalapozott módon megvitassuk a nyelvi és kulturális sokszínűség kérdéskörét, és az értékek számbavétele mellett külön figyelmet fordítsunk a kihívásokra, a mélyben rejlő konfliktusokra. Megvizsgáljuk, miként előzhetők meg a konfliktusok elmérgesedése, vagy hogy – adott esetben – hogyan lehet velük együtt élni”.
A kutató kifejtette, a konferencián szó lesz olyan külföldi tapasztalatokról, amelyek a soknemzetiségű és mind nyelvileg, mind kulturálisan sokszínű Kárpátalján is alkalmazhatók lehetnek. Hozzátette, a 2012-ben elfogadott ukrán nyelvtörvény alapján Kárpátalja különböző járásaiban és településein hat nyelv – a magyar, román, orosz, ruszin, német és szlovák – kapott regionális státust.
A kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogairól szólva a szakember elmondta: „sajnálatos módon a jogok és a gyakorlat Ukrajnában nem mindig esik egybe, hiszen a nyelvtörvény széleskörű jogokat biztosít a kárpátaljai magyarság számára, miközben az állam nem rendel melléjük végrehajtási utasítást és költségvetési eszközöket, amelyekkel a jogszabályokat működtetni lehetne.” Ugyanakkor vannak pozitív fejlemények is, a beregszászi városi önkormányzat például döntést hozott arról, hogy a kétnyelvű feliratokat eddig is alkalmazó városban az utcák, közterületek és intézmények névtáblái a jövőben hivatalosan is kétnyelvűek lesznek – mutatott rá Csernicskó István.