Kelet-Közép-Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét vizsgáló kétnapos nemzetközi interdiszciplináris konferencia kezdődött csütörtökön Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 14 ország 120 előadójának részvételével. A fórumon nyelvészek, történészek, demográfusok, néprajzosok, antropológusok, irodalmárok és szociológusok tekintették át kutatásaik alapján, hogy milyen értéktöbbletet és kihívásokat jelent Európa és a szűkebb térség számára a nyelvi, kulturális, etnikai és felekezeti sokszínűség. Mivel ez a változatosság jelentős problémákat is felvet, a konferencián – tekintettel a kelet-ukrajnai eseményekre – jelentős figyelem irányult arra, hogy miként kerülhetők el az etnikai, vallási, nyelvi és kulturális hátterű konfliktusok.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A rendezvényt szervező Csernicskó István nyelvész, a beregszászi főiskola tanára az MTI érdeklődésére elmondta: „a nagyszabású nemzetközi konferencia célja az, hogy kulturált keretek között, tudományosan megalapozott módon megvitassuk a nyelvi és kulturális sokszínűség kérdéskörét, és az értékek számbavétele mellett külön figyelmet fordítsunk a kihívásokra, a mélyben rejlő konfliktusokra. Megvizsgáljuk, miként előzhetők meg a konfliktusok elmérgesedése, vagy hogy – adott esetben – hogyan lehet velük együtt élni”.

A kutató kifejtette, a konferencián szó lesz olyan külföldi tapasztalatokról, amelyek a soknemzetiségű és mind nyelvileg, mind kulturálisan sokszínű Kárpátalján is alkalmazhatók lehetnek. Hozzátette, a 2012-ben elfogadott ukrán nyelvtörvény alapján Kárpátalja különböző járásaiban és településein hat nyelv – a magyar, román, orosz, ruszin, német és szlovák – kapott regionális státust.

A kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogairól szólva a szakember elmondta: „sajnálatos módon a jogok és a gyakorlat Ukrajnában nem mindig esik egybe, hiszen a nyelvtörvény széleskörű jogokat biztosít a kárpátaljai magyarság számára, miközben az állam nem rendel melléjük végrehajtási utasítást és költségvetési eszközöket, amelyekkel a jogszabályokat működtetni lehetne.” Ugyanakkor vannak pozitív fejlemények is, a beregszászi városi önkormányzat például döntést hozott arról, hogy a kétnyelvű feliratokat eddig is alkalmazó városban az utcák, közterületek és intézmények névtáblái a jövőben hivatalosan is kétnyelvűek lesznek – mutatott rá Csernicskó István.