„A felsőfokú szakképzés – felsőoktatási szakképzés néven – ezentúl a felsőoktatás rendszerébe illeszkedik” – mondta Hoffmann Rózsa „A szakképzés helye a felsőoktatásban” című sajtótájékoztatón a Budapesti Gazdasági Főiskolán szeptember 5-én. Az oktatásért felelős államtitkár kiemelte: a felsőoktatási szakképzés erőteljesen gyakorlatorientált, ugyanakkor magas szintű elméleti oktatást is nyújt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hoffmann Rózsa kifejtette: csak felsőoktatási intézmény indíthat ezután ilyen szakképzést, és kizárólag azok az intézmények, amelyekben azonos szakon alap- vagy osztatlan képzés is zajlik. Érvényes lesz a kreditelismertetés lehetősége, mely a továbblépéshez nyújt segítséget, illetve kötelező lesz a féléves gyakorlat, melyet vállalatoknál, cégeknél töltenek a hallgatók. Az oktatásért felelős államtitkár kitért arra: Európában a hallgatók 14 százaléka vesz részt ilyen képzésben, míg Magyarországon ez az arány csupán 6-7-8 százalék körül ingadozik.

Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora elmondta: a főiskolán idén több mint 5500 hallgatóból 680-an kezdték meg még felsőfokú szakképzésben tanulmányaikat. „A szakképzés szerves része immár a felsőoktatásnak, melyet a munkaerőpiaccal együttműködésben valósítanak meg” – tette hozzá. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a szakképzéshez tartozó gyakorlat kizárólag a MAB által akkreditált helyeken történhet.

Dr. Parragh László, a magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a gazdaság és a képzés összehangolása nagyon erőteljes, mely az intézmények és az ipari szereplők mély és alapos együttműködésében valósul meg. Mint mondta: egyeztettek cégekkel, vállalatokkal, melyek elutasítván a régi felsőfokú szakképzést, üdvözölték annak átalakítását. Fontos teendőként említette, hogy fel kell oldani a technikus kifejezés és a felsőfokú szakképzés, szakképzettség közötti ellentmondást, a gazdaság szereplői ugyanis sokszor nem tudják, mit foglal magában egy-egy képzés, milyen tartalom van mögötte, és mire teszi alkalmassá a dolgozót. Parragh László szerint kontrollálni kell, hogy mely intézmények indíthatnak szakképzést, illetve csak olyan területen szabad – például az egészségügy vagy a közigazgatás – engedélyezni, ahol szükséges az ilyen végzettségű szakemberek megléte.

Dr. Pirnczinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke arról számolt be, hogy következő lépésként a felsőoktatási intézmények benyújtják szakindítási kérelmüket, melyet a Magyar Akkreditációs Bizottsággal (MAB) együttműködve vizsgálnak meg. A tervek szerint a szakképzést indítható intézmények listája megtalálható lesz a decemberben megjelenő felvételi tájékoztatóban, illetve legkésőbb annak kiegészítésében, hiszen 2013-ban már kizárólag az új típusú képzésre lehet jelentkezni. Ahogy az elnök fogalmazott: a cél mindenekelőtt az, hogy a szakképzés képzési és kimeneti követelményei, szabályozása a használható tudásra koncentrálódjanak. Hoffmann Rózsa kérdésre reagálva elmondta: olyan képzéseket kívánnak támogatni, amelyek az egész nemzetgazdaság érdekét szolgálják, és biztosítják a minőséget.