Emellett kisebb befolyása lesz a hallgatói önkormányzatoknak, a pedagógusképzésben részt vevőket pedig ösztöndíjjal támogatná a törvény.

A jelenlegi szabályozás szerint a záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követően a hallgatói jogviszony megszűnése után határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A Magyar Nemzet által ismert koncepció szerint ezután aki a hallgatói jogviszony megszüntetését követő ötödik év végéig nem teszi le a záróvizsgát, nem szerezhet diplomát. További változtatás lenne, hogy aki egy tantárgyból négyszer bukik, azt elbocsátják az egyetemről vagy főiskoláról. A tervezet szerint az elbocsátott hallgatók a jogviszony megszűnésétől számított négy féléven belül a felsőoktatási intézmény azonos szakára nem jelentkezhetnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez köthetné.

Az értesülések szerint kisebb befolyása lenne a hallgatói önkormányzatoknak: a HÖK-ök csak akkor delegálhatnak tagot a szenátusba, ha a hallgatói önkormányzati tisztségviselők választásán a hallgatók legalább 50 százaléka részt vesz. Jelenleg ez alig 25 százalékos küszöbhöz van kötve.

A javaslat kitér arra is, hogy a külföldi állampolgárságú – magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy magyar állampolgárságára tekintet nélkül – felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül – hallgatói jogviszony keretében – magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat. A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.

Az MTI birtokába került terv szerint a pedagógusképzésben részt vevőket a kormány pályázati úton pedagógus-ösztöndíjjal támogatná, és Felsőoktatási Tervezési Testület létrehozására tesz javaslatot-olvasható az origo.hu-n. A dokumentum szerint a felsőoktatási intézmény tudományegyetem, egyetem vagy főiskola lehet, ugyanakkor a jelenlegi intézményeket még az állami, magán- és egyházi egyetemek és főiskolák kategóriákba sorolják be. A 116 oldalas javaslat szerint a Felsőoktatási Tervezési Testület a miniszter – a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szakértői testülete lenne, elemzéseket és prognózisokat készítene a munkaerőpiac felsőfokú végzettségű szakemberigényéről, javaslatot tenne az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre, és annak elosztására – írja a gepnarancs.hu.

A testületnek tizenhárom tagja lenne: egy tagot delegálnak a kamarák, kettőt az Gazdasági és Társadalmi Tanács, egy tagot a Magyar Rektori Konferencia, egyet a Magyar Tudományos Akadémia, egy-egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a szakminiszter, a foglalkoztatás – gazdaságpolitikáért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az Országgyűlés által elismert egyházak.