A tavalyinál is több hallgatót vettek fel a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Savaria Egyetemi Központjának (SEK) három karára, a felvételi eljárás tehát sikeresnek mondható – közölte Gadányi Károly, az egyetemi központ elnök-rektorhelyettese pénteken sajtótájékoztatón Szombathelyen.

A három karon elindított 80 képzésre összesen 1478 hallgatót vettek fel, 1112 diákot államilag támogatott, 366-ot pedig költségtérítéses helyre. Az államilag támogatott képzésekre csaknem százzal több jelentkezőt tudtak felvenni, mint tavaly, a felvettek száma pedig összességében 39-cel növekedett – fűzte hozzá Gadányi Károly.

A legmagasabb hallgatói létszám az idén a földrajz alapképzés szakon jelenik meg, ahol 75-en kezdhetik majd meg nappali tagozaton a tanulmányaikat. A legmagasabb pontszám a bejutáshoz – 409 pont – a kommunikáció és médiatudomány szakra kellett, de a rekreáció és az egészségfejlesztés szakra is legalább 400 pontra volt szükség.

Gadányi Károly elmondta: örvendetes, hogy az idén a matematika, a fizika és a kémia szakra is a korábbinál jelentősen nagyobb volt a jelentkezés és így lényegesen magasabb a felvettek száma is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Miskolci Egyetem: minden eddiginél több elsőéves

A Miskolci Egyetem erősíti pozícióját: idén több mint nyolcezren jelentkeztek a különböző karokra, és csaknem három és félezret vettek fel. Jelentősen, mintegy 15 százalékkal – a tavalyi 1124-ről 1285-re – nőtt a költségtérítéses képzésre felvettek száma is, ami határozottan jelzi, hogy egyre többen biztosak az itt szerzett diploma értékében, és áldoznak is érte – közölte a rektor.
Az intézményt 4424-en jelölték meg első helyen. Négy karon – a Comenius főiskolai karon, az egészségügyi karon, a gépészmérnöki és informatikai, valamint a műszaki anyagtudományi karon – nőtt a jelentkezések száma, máshol pedig nagyjából annyi volt, mint tavaly.
A legnépszerűbb szakok között a gépészmérnökit, a gazdálkodási és menedzsment szakot, az egészségügyi szervezőt, az anyagmérnökit, a műszaki földtudományit, a kulturális antropológiát, az óvodapedagógusit és az előadó-művészetit említette meg a rektor.

Örvendetes, hogy egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő régió egyeteme egyre vonzóbb a fiataloknak – hangsúlyozta Patkó Gyula.

PTE: az intézmény az elmúlt öt év legjobb felvételi eredményeit érte el

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerint az intézmény az elmúlt öt év legjobb jelentkezési és felvételi eredményeit érte el az idén, és továbbra is az ország legnépszerűbb egyetemei között van.

A PTE pénteken közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy az egyetem megőrizte meghatározó szerepét: a tavalyinál valamivel több, összesen 7437 felvett hallgatóval még mindig az ország és a régió vonzó felsőoktatási intézménye.

A legnépszerűbb szakok és a legmagasabb ponthatárok – az előző évekhez hasonlóan és az országosan tapasztalható trendeknek megfelelően – a PTE-n is a jogi, az igazgatási, a bölcsész, az orvosi és az egészségtudományi, illetve a gazdaságtudományi képzési területről kerültek ki. A legtöbben, 1611-en, jogásznak jelentkeztek, a legmagasabb pontszám, 437 a pszichológia szakra való bejutáshoz kellett.

Az egyetem közleményében utalt rá, hogy a 2011-es általános felvételi eljárásban növekedett a PTE-re jelentkezők száma: a tavalyi 17 308-cal szemben az idén 17 531 felvételiző jelentkezett a pécsi campusra.

SZTE: valószínűleg ez volt az utolsó békeév a felvételikben

Szabó Gábor hangsúlyozta: az SZTE jó néhány éve az első három legnépszerűbb egyetem között van, az ELTE után a Debreceni Egyetemmel együtt fej fej mellett haladnak.

A jelentkezésekben és a felvettek számában a korábbi évekhez képest jelentős változás nem volt, csupán ötszázalékos csökkenést tapasztaltak, de ez hasonlatos az országos tendenciákhoz. A mesterképzés területén kedvező az átrendeződés, bár a számokban nem történt változás, többen végeznek a teljes idejű képzésben, és kevesebben választják a levelező oktatást, ami egy kutatóegyetemnél nagyon fontos.

A tanárképzés területén nem történt áttörés. A számok szinte ugyanúgy alakultak, mint tavaly, de legalább nem csökkentek – mondta a rektor. Hozzátette: a probléma a természettudományos képzésben öt-hat év múlva kezelhetetlenné válik, de ez a terület csak időben jár előbbre, mert az egyéb közismereti területen is megfigyelhető a csökkenés, például a magyar és a történelem szakokon is elfogadhatatlanul alacsony a létszám.
A tanárképzés vonzza a legkevesebb jelentkezőt, a legtöbbet pedig a pszichológia szak, ott a legmagasabb a ponthatár is. Nem csökken a népszerűsége a jogi képzésnek, illetve a gazdasági jellegű képzéseknek. Növekedni látszik a műszaki és természettudományos képzések iránti érdeklődés.

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondta: több mint 18 és fél ezren jelentkeztek az intézménybe, és az első helyre jelentkező 10 és fél ezerből mintegy 7800-at vettek fel. Közülük 5800 hallgató államilag támogatott helyekre kerülhetett be. A jelentkezők nagy részének magas felkészültségét a magas átlagpontszámok is bizonyítják – mondta a rektorhelyettes.

Hozzátette: a jelentkezésekből már látszik az a demográfiai hullám, amelyre a következő években fel kell készülniük a felsőoktatási intézményeknek is.

A debreceni az ország legnépszerűbb vidéki egyeteme

A mostani felvételi eljárásban minden korábbinál többen, 8298-an kerültek be az államilag finanszírozott és a költségtérítéses helyekre – tette hozzá.

Fábián István elmondta, hogy a jelenlegi adatok szerint az angol nyelvű, a PhD-képzésben részt vevő és a keresztfélévben felvett hallgatókkal együtt összesen 10 022 elsőéves hallgató kezdheti meg a tanulmányait az ősszel Debrecenben, de számos szakon pótfelvételit hirdetnek, így várhatóan még magasabb lesz az elsőévesek száma.

Jávor András oktatási rektorhelyettes hozzátette: nemcsak a mennyiséggel, hanem a hallgatók „minőségével” is elégedettek. Összesen 11 szakra lehetett 400 feletti pontszámmal bejutni és 27 szaknál érte el a 400-at a pontszámok átlaga. A bejutáshoz a legtöbb pontra a politológia (424), a fogorvos (423) és a jogász szakon (nappali:418, levelező:422) volt szükség – ismertette.

A rektorhelyettes ugyanakkor figyelmeztetett arra: a Debreceni Egyetemre nehéz volt bekerülni és a felvételi egy évre szól. Aki nem teljesít megfelelően, az átkerülhet az önköltséges képzésbe, míg utóbbiból sokan államilag finanszírozott szakon folytathatják majd a tanulmányaikat. Éves szinten 800-1000 hallgatót érint az átsorolás – tette hozzá Jávor András.

Az MTI érdeklődésére megemlítette: nappali tagozatra fizikatanárnak egyetlen fiatal sem jelentkezett, kémiatanár szakra pedig mindössze egyetlen hallgató, de matematikatanár szakon is csupán hatan kezdik meg tanulmányaikat ősszel a Debreceni Egyetemen.