Az elsődleges adatok szerint összesen 51 083 hitelesítő adatlap érkezett be az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-hez, 24 072-en hitelesítették Ügyfélkapun keresztül jelentkezésüket, valamint 18 354 hagyományos felvételi jelentkezési lap érkezett be postai úton. Az e-felvételi hitelesítési határideje március 11-e volt, így még továbbra is várható hitelesítő adatlapok beérkezése, mely még befolyásolja az adatokat – a végleges szám 95–100 ezer között lehet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Idén érettségire 84 604 végzős diák jelentkezett, akik közül 46 115-en gimnáziumból, 38 489-en pedig szakközépiskolából kerültek ki. Nappali munkarendben 72 658-an, felnőttoktatásban (nappali és esti-levelező munkarendben) pedig 11 946-an jelentkeztek érettségi vizsgára 2013-ban. Emellett 48 558-an érettségiznek úgy, hogy nem idén fognak végezni valamely középfokú oktatási intézményben – tehát összesen 133 162 fő jelentkezett érettségire 2013-ban.

Többen jelentkeztek online

Mint a korábbi évek gyakorlata mutatja: a papír alapú mellett elektronikus úton is beadhatták felvételi kérelmüket felvételizni kívánók. Az e-jelentkezők aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett: míg 2008-ban még csak minden 8. felvételiző (12,9 százalék) élt az elektronikus jelentkezés lehetőségével, 2011-ben már a felvételizők 57,6 százaléka az online megoldást választotta. A tavalyi, 2012-es általános felvételi eljárás során pedig csaknem 67 százalék döntött e lehetőség mellett. Az eddigi adatok alapján idén arányuk nagyjából 75–80 százalék körülire tehető, azaz egyre népszerűbb az online verzió a jelentkezők körében.

Érdekesség, hogy 2011-ben az összes e-jelentkező 22 százaléka semmit sem intézett papír alapon, például az eljárási díj összegét is elektronikusan fizette be.

Kétezren kértek segítséget az OH Ügyfélszolgálatán

A felvételi jelentkezés március 1-jei határideje előtt az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálatán sokan érdeklődtek a jelentkezéssel kapcsolatos teendőkről. „Az Ügyfélszolgálatot kizárólag a felvételit érintő ügyekben összesen több mint kétezren keresték fel – személyesen 894-en, telefonon 762-en, e-mailben pedig 548-an kértek segítséget” – mondta Máthéné Varga Anikó ügyfélszolgálati referens. Leggyakrabban a jelentkezési lap kitöltése, a felvételi pontszámítás, a hallgatói szerződés és a jelentkezési, hiánypótlási határidő kapcsán keresték meg az OH munkatársait, de hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűeket érintő kérdésekkel is fordultak hozzájuk.

„Voltak olyan külföldön érettségizett tanulók is, akik az érettségi bizonyítványuk alapján történő nyelvvizsga, érettségi szint (közép és emelt) elismeréséhez, valamint érettségi tantárgyaik megfeleltetéséhez kértek tanácsot” – tette hozzá Máthéné Varga Anikó. Mint az ügyfélszolgálati referens elmondta: sok bizonytalan diák kereste meg őket, ám abban biztosak voltak, hogy itthon szeretnének tanulni, ugyanis senki sem érdeklődött külföldi tanulási lehetőségek iránt.

Kevés a továbbtanuló fiatal

A 2010-es OECD-adatok alapján Magyarországon a fiatalok körülbelül 55 százaléka lépett be a felsőoktatásba, és az OECD-átlag is alig volt több mint 62 százalék. Az OECD-tagállamokat nézve az ausztrálok a leglelkesebbek: a fiatalok 95 százaléka kezd felsőfokú tanulmányokba. Őket követik az izlandiak (92,5), a portugálok (90), valamint 85-80 százalékkal a lengyelek és az új-zélandi fiatalok. A legkevesebben Mexikóban iratkoznak be valamely felsőoktatási intézménybe: a továbbtanulók aránya az országban mindössze 30 százalék.

Szintén kevesen folytatnak felsőfokú tanulmányokat Törökországban (40), Németországban (41), Svájcban (41,5) és Szaúd-Arábiában (49,5). Az OECD-átlaghoz leginkább a hollandoknál, a szlovákoknál, a dánoknál, az osztrákoknál, a cseheknél és az Egyesült Királyságban közelít a beiratkozás aránya.