A május 12–15. közötti időszak veszedelmes időszak a frissen kihajtott növények számára. Ilyenkor ugyanis a népi megfigyelések szerint gyakran lehűl az idő, esetenként a hőmérséklet fagypont alá is lecsökken. Ezt a jelenséget nem csak hazánkban, hanem más közép-európai országokban is megfigyelték. Ezeket a napokat magyarul Fagyosszentek, németül Eisheilige ’jégszentek’, lengyelül zimni ogrodnicy ’téli kertészek’ néven ismerik. Ki volt Pongrác, Szervác és Bonifác, akiknek emléknapjait mindig a félelemmel várták a gazdálkodók?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Május 12-én Szent Pongrácra emlékezünk. A római illetőségű Pongrác mindössze 14 éves volt, amikor a császár maga elé kérette. Az uralkodó megpróbálta rábeszélni a fiút, hogy tagadja meg keresztény hitét, de a legény nem állt kötélnek. Diocletianus császár ekkor lefejeztette.

A szentet hamis eskü és hamis tanúzás ellen szokták segítségül hívni.  A fiatalon lefejezett Pongrác sírja fölött emelt bazilikában ugyanis nem csak vallási fogadalmakat tettek, hanem arra is itt kellett esküt tenni, hogy a bíróságon tett vallomás igaz. 

A középső fagyosszent, Szent Szervác(iusz) életében sokkal befolyásosabb személy volt, mint Pongrác. Szervác a ma Belgiumban található Tongeren városának püspöke volt, de később áttette székhelyét a mai Hollandiában lévő Maastrichtba.

A legendák szerint a költözésre azért került sor, mert a püspök tudomást szerzett a hunok közeledtéről. Ekkor Rómába ment imádkozni, és megjelent neki Szent Péter. A szent figyelmeztette, hogy Tongerent fel fogják dúlni a hunok, de Maastrichtet érintetlenül fogják hagyni. Sőt, még a mennyország kulcsát is átadta Szervácnak. A történetnek annyi valóságalapja van, hogy a viszonylag védtelen Tongerent később valóban feldúlták, míg Maastricht erődített városa megmenekült. Szervác itt halt meg 384. május 13-án.

Szent Szervác sírkamrája Maastrichtban
(Forrás: Wikimedia Commons / Richard Broekhuijzen / CC BY-SA 3.0)

Szent Bonifác néven számos szentet tisztel az egyház. Bonifatius Wynfrith (kb. 672–754) vértanú germán hittérítő volt. Az ő ereklyéit őrzik Esztergomban. A Bonifác nevű pápák közül pedig I. Bonifácot és IV. Bonifácot is szentté avatták.

A harmadik fagyosszent, Szent Bonifác vértanú Pongrác kortársa volt. A legendák szerint egy vagyonos nő gazdatisztjeként kicsapongó életet élt úrnőjével. Végül isteni sugallatra megbánták bűneiket. Annak érdekében, hogy bűneik bocsánatot nyerjenek, Bonifác Tarsus városába indult, hogy az ott kivégzett vértanúk ereklyéiből szerezzen. Bonifác az éppen különféle kínzásoknak kitett keresztényekhez lépett, és kitartásra biztatta őket. Ekkor elfogták és kivallatták. Bonifác a bíróság előtt kereszténynek vallotta magát. Így ő sem kerülhette el sorsát.

Szent Bonifác állkapcsa Esztergomban – nem ezt főzték meg szurokban
(Forrás: Wikimedia Commons / Villy / PD)

Vérfagyasztó történeteket kedvelő olvasóink számára álljon itt, mit tettek a legendák szerint Bonifáccal. Először fejjel lefelé felakasztották, majd vaskarmokkal leszedték a húsát. Ezután körmei alá hegyes nádszálakat szúrtak. Bonifác még mindig derűsen tűrte a kínzásokat, így szájába forró ólmot öntöttek. Ez sem tudta megtörni a férfit, akit ekkor forró szurokba lógattak fejjel lefelé – ám ez sem tett kárt benne. Így végül lefejezték. A férfit kereső ismerősök pedig mindezek után felismerték barátjuk levágott fejét...

Szurokba mártották
(Forrás: Wikimedia Commons / kallerna / CC BY-SA 3.0)

A fenti történet mai szemmel nézve meglehetősen hihetetlen. És az vajon igaz, hogy május 12. és 15. között fagyveszélyesek a reggelek? A 19. században német, magyar és lengyel tudósok is foglalkoztak azzal, hogy van-e alapja ennek a népi megfigyelésnek. Azt találták, hogy májusban valóban rúg még egy utolsót a tél, az északi hideg levegőnek gyakran még sikerül betörnie ebbe a régióba – ám nem feltétlenül ezen a három napon.

Talán ezt a bizonytalanságot is tükrözi az, hogy más helyeken a fagyosszentek nem csak hárman, hanem négyen vagy öten vannak. Néhol közéjük sorolják Mamertus bécsi püspököt (május 11.) és Zsófiát is (május 15.). Zsófia néhol a magyar nyelvterületen is megjelenik a fagyosszentek sorában:

Pongrác, Szervác, Bonifác,

Zsófia is lehet gyász.

Hétvégén ültessük ki a paradicsomot!
(Forrás: Wikimedia Commons / Jolly Janner / PD)

A május közepi fagyoktól félve a fagyérzékeny palántákat – például a paradicsomot, paprikát – hagyományosan csak Bonifác vagy Zsófia napja után ültették ki a szabadba. Így aki még szeretne paradicsomot termeszteni a kertjében, erkélyén vagy az ablakában, nem késett le semmiről!