Romániában a 2008. novemberi parlamenti választások után a szociáldemokrata párt (PSD) tudott kormányt alkotni. A nagy többségben magyarok lakta Hargita megyéből egyetlen románajkú képviselő, Mircea Duşă, jutott be a PSD színeiben a román képviselőházba. Éppen ő indítványozta azt a 37. számú sürgősségi kormányrendeletet, amelynek nyomán több erdélyi megyében is tömeges intézményvezető-cserére került sor.

Csíkszeredában többezres tüntetés kezdődött, amelyen a magyar intézményvezetők tömeges leváltása ellen tiltakoznak a résztvevők
(Forrás: MTI/Henter Hunor)

Amint arról az MTI, illetve a romániai magyar sajtó is beszámolt, a leváltásokkal nagyobb részt magyar nemzetiségű, kisebb részben liberális pártállású, vagyis ellenzékinek minősülő tisztségviselőt cseréltek PSD-s, illetve a kormánypárthoz közel álló személyre. Több jel is utal arra, hogy a folyamat mögött inkább politikai döntés, mintsem szakpolitikai koncepció áll. Azon túl, hogy a romániai magyarok érdekképviseleti szervezetei etnikai tisztogatást emlegetnek, feltűnő, hogy az olyan „ideológia- és etnikumsemleges” szervezetek, mint a megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vagy az adóhatóság regionális szintű képviseletei ugyanúgy új vezetőt kaptak, mint például a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és az Ifjúsági Igazgatóság, amelyeknek kliensei a megye fiatalságának 85 százalékát alkotó magyar anyanyelvű diákok és tanulók.

Kisebbségben – ellenzékben

Kiáltvány

Mi, Csíkszeredában összegyűlt székelyföldi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:

1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját.
2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát.
3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát.
4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze.
5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket.
6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet.
Székelyföld magyarsága a maga arányában kell hogy jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben.
7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében.
8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben.
9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket.

Itt, Hargita megyében, a romániai magyarság szívében vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára, és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése.

Isten minket úgy segéljen!

Csíkszereda, 2009. május 22.

A tavaly még erősen megosztott romániai magyar politikai szervezetek mára sikeres együttműködést tudnak felmutatni választóiknak, amint azt az európai parlamenti választáson elért három mandátum is jelez. Az összefogás folyamatában fontos lépés volt az inkriminált kormányrendelettel és következményeivel szembeni akciósorozat. Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője, immár második mandátumát töltő europarlamenter közösen is felléptek azon a május 22-i csíkszeredai demonstráción, ahol több ezren tiltakoztak a leváltások ellen. Az RMDSZ és az EMNT számára egyaránt alkalmat kínált arra, hogy nyilatkozataikban, állásfoglalásaikban nyomatékosítsa azokat a hívószavakat, amelyekkel a magyar közösséget és a román politikát akarja elérni: kulturális autonómia követelése, etnikailag arányos képviselet, a szubszidiaritás európai elve, anyanyelvhasználat.

A leváltottak

Bondor István, a Hargita megyei tanfelügyelőség leváltott vezetője egyértelműen politikai döntésnek tartja elmozdítását, amelyhez a kormányhatározat biztosított törvényes keretet. Neki 2010 januárjáig volt érvényes versenyvizsgája és menedzseri szerződése. A magasan kvalifikált középiskolai tanár a leváltás után nyugdíjba vonult. Elmondta, hogy a vezetőcsere eltér az eddigi gyakorlattól, hiszen eddig gimnáziumi tanárokat bíztak meg ezzel a feladattal, míg Anda-Elena Janoşinak, az új főtanfelügyelőnek általános iskolai tanári képesítése van. De a megyei PSD-elnök embere. Leváltották a két főtanfelügyelő-helyettest is, mindketten PSD-sek, az egyik román, a másik magyar nemzetiségű. Bondor is etnikai és politikai tisztogatást észlel, amelyre csak Ceaşescu alatt volt példa.

Több mint 70 Hargita megyei településen, az RMDSZ helyi vezetőinek és parlamenti képviselőinek felhívására egyszerre gyújtottak jelképes jelzőtüzeket, úgynevezett lármafát - ami a székely hagyományban a veszélyre való figyelmeztetést jelenti -, tiltakozásul a székelyföldi magyar tisztségviselők tervezett leváltása ellen.
(Forrás: MTI/Haáz Sándor)

Csedő Zsófiát, a hargitai Ifjúsági Igazgatóság volt vezetőjét a Fekete-tenger partján értük utol telefonon, ahol éppen fiatalokkal táborozott. Ő is politikai és nem szakmai döntésnek tartja leváltását. Egy hónapja megbízott vezetőként dolgozik, ugyanis utódjáról még nincs hivatalos döntés. Személyesen elsősorban szakmai szempontból élte meg nehezen a történteket, de mint elmondta, ugyanolyan gőzerővel kell folytatni a fiatalokkal való munkát.

Egy, a nyest.hu-nak név nélkül nyilatkozó kulturális intézményi vezető, aki a helyén maradhatott, mivel „a PSD-nek nem kellett a kultúra”, elmondta, hogy sok személyes történet van a dologban, és emiatt nem tud azonosulni a problémával. Mindenesetre úgy érzi, hogy az etnikai tisztogatás emlegetése ugyanolyan politikai eszköz, mind a vezetők cseréje.