NYEST: Gyakran összekeverik a korai nyelvelsajátítást és nyelvtanulást. Mi a különbség a kettő között?

Kovács Judit: Nyelvelsajátításnak azt a nem tudatos folyamatot nevezzük, amelynek során a kisgyermek megtanulja használni a nyelvet. Ez a környezetből érkező nyelvi ingerek hatására történik: a különböző nyelvi elemeket felhasználva a gyermek mintegy „felszedi” a szükséges tudást.

A nyelvtanulás ezzel ellentétben tudatos folyamat. A két fogalom közti különbségre egy kaliforniai nyelvészprofesszor, Steven Krashen hívta fel először a figyelmet megközelítőleg 30 évvel ezelőtt. Szerinte kortól függően két különböző folyamatról van szó: 3-10 éves kor között nyelvelsajátításról beszélünk, míg a pubertástól kezdve már nyelvtanulásról.

Az élményszerű tevékenységek fontosak a korai nyelvtanításban
(Forrás: Kálmándy Ferenc / MTI)

NYEST: Pontosan mik a különbségek?

Kovács Judit: Míg a nyelvtanulásnál nagyon fontos szerepet töltenek be a szabályok, a kisgyermek ezekkel nem foglalkozik. Helyesen fog beszélni,

de nem azért, mert megtanulta, hogy például ezt vagy azt az igét present perfect-be kell tenni, hanem azért, mert így hallotta. Tehát a gyermek is érzi a szabályokat, de nem tudatosan követi azokat.

További különbség, hogy a nyelvtanulásban nagyon lényeges dolog a hibátlan beszéd. A nyelvtanár piros ceruzával aláhúzza a dolgozatban, ha nyelvtani pontatlanságra, hibára bukkan. A nyelvelsajátítás során ellenben nincs szó hibajavításról. Itt a hangsúly nem a formán, hanem az üzeneten, a tartalmon van: a gyerek közölni akar valamit, és azt szeretné, ha a körülötte lévők megértenék azt. Persze sor kerülhet néha korrekcióra, de csak szélsőséges esetben: akkor, amikor érthetetlenné válik a szöveg. Ám ha a nyelvelsajátítás során a gyereket folytonosan megállítjuk a közlésében, akkor a gyerek egyszerűen abba fogja hagyni az idegen nyelven való beszédet.

NYEST: Mi a korai nyelvelsajátítás funkciója?

Kovács Judit: Ez talán a legfontosabb kérdés. Ha ezt nem tisztázzuk egy program elején, akkor az egész próbálkozásunk kudarcba fulladhat. A korai nyelvoktatás célját Rixon, egy angol kutató foglalta össze. Szerinte a korai nyelvtanulás fejleszti a gondolkodási készséget, és rugalmasságra tanít. A gyerek tudniillik megtapasztalja azt, hogy egy-egy fogalomhoz több csatornán  is el lehet jutni. Egy példával élve: rájön, hogy az „asztal” fogalom kifejezésére létezik olyan szó, hogy „table”, de olyan is, hogy „tisch” és „tavola”. Mindez pedig nagyon hasznos lesz a saját anyanyelv elsajátítása során is.

NYEST: Ez a többszintű gondolkodás?

Kovács Judit: Igen. Én magam is tapasztaltam például, hogy a kétnyelvű programokban tanuló gyerekek anyanyelvi tesztje kimutathatóan jobb. Ugyanakkor a matematika tesztekkel is ez a helyzet.

A másik dolog, hogy ezáltal a gyermek horizontja, világra való rácsodálkozása is tágul. Az idegen nyelven keresztül ugyanis a célnyelvi kultúra is megérinti a gyereket.

Ha csak ezeket az előnyeit említem a korai nyelvelsajátításnak, akkor azt hiszem, nem keveset mondtam.

NYEST: Vekerdy Tamás szerint 6 éves kor előtt nem szerencsés az idegennyelv-tanulás. Mit gondol erről?

Kovács Judit: Örömmel jelenthetem, hogy tudomásom szerint Vekerdy Tamás, az ország vezető gyermekpszichológusa, már sokkal nyitottabb ebben a kérdéseben, mint korábban. Szó van róla, hogy a tanár úr lesz a recenzense annak az új tananyagnak, amelyet az Oktatási Minisztérium megbízásából egy kolléganőmmel, Kuti Zsuzsával készítettünk. Kuti Zsuzsa egyébként a a kisiskolás kori idegennyelv-tanulás szakértője, és nevéhez fűződik a kompetencia alapú idegen nyelvi fejlesztés szakmai vezetése az EDUCATIO Kft.-nél.

NYEST: Miről szól ez az új kiadvány?

Kovács Judit: Ez egy Jó gyakorlat című DVD, amely a Világ-Nyelv Program harmadik részeként lát napvilágot.  Abszolút áttörés ez: az óvodai idegennyelv-oktatásban található jó példákat mutatja be. A DVD – illetve a hozzá tartozó útmutató, egy pedagógusoknak szóló kézikönyv – 6 magyarországi óvoda gyakorlatát sorakozatja fel. 3 angol és 3 német fogalakozásról van szó (vidéken és Budapesten egyaránt), amelyeknél a tevékenység alapú nyelvelsajátítás áll a középpontban.

NYEST: Miben különböznek ezek a példák módszerüket tekintve

Kovács Judit: Fontos tisztázni azt a 3 elvet, amelynek alapján egy kisgyermek tanulhat. Először is: a tanulás történhet tevékenység közben, indirekt módon. Ilyenkor a tanításra szánt anyagot valamilyen természetes tevékenységbe ágyazzuk. Ez lehet direkt játék, társasjáték, ének, tánc, mozgás, manipulatív tevékenység, kivágás, poszter készítés vagy akár gyurmázás, úgynevezett krumpli nyomda. Ez hatékony, hiszen a gyerek nem azt csinálja, amit megtanult, hanem pont fordítva, azt tanulja meg, amit már csinált.

A másik alapelv a percepció alapú, tehát érzékszervek útján történő tanulás. A harmadik pedig az itt és most elve. A gyerek ugyanis a pillanat embere. Nem gondol a múltra, a jövőre, csak a szituációt érzékeli, és abból tanul. A fogalmi gondolkodás csak később, pubertás korban alakul ki.

A jó gyakorlat

NYEST: Milyen iskolák, óvodák vannak a Jó gyakorlat gyűjteményben?

Kovács Judit: Két példát említenék. Az egyik angol óvoda foglalkozásán holisztikus fejlesztést, azaz egy egész személyiségre fókuszáló foglalkozást rögzítettünk. Ennek során Forgács Judit, a Habakukk Óvoda pedagógusa a nappal és az éjszaka témáját dolgozta fel. Rendkívül változatos szemléltető eszközökkel, bensőséges hangulatot teremtve dolgozott. Készített egy hatalmas, kerek napot, pontosan annyi sugárral, ahány gyerek a teremben volt – így mindenki kaphatott egy napsugarat a foglalkozás elején. A meleg-hideg kérdéskört úgy járták körbe, hogy a meleget egy meggyújtott gyertyával, a hideget pedig egy jégakkuval szemléltette a pedagógus. Mindenki közelről tapasztalhatta meg a két dolog közötti különbséget, és az adott kifejezéseket is megtanulták angolul. Az éjszaka ábrázolására egy nagy, sötétkék lepel alá bújtak be a gyerekek, zseblámpával a kezükben – vagyis ők lettek a játékban a csillagok. Még tücsökciripelést is varázsolt a helyszínre a pedagógus.

Ez nemcsak egy rendkívül érdekes és kellemes foglalkozás volt a gyerekek számára, de rengeteg nyelvi inputot is kaptak. Az új szavakat a foglalkozás végén újra elismételték, és nyomdával ábrázolták – így rögzült az új ismeret. A megszületett képeket pedig a foglalkozás végén kiállították az óvodában.

A csepeli Montessori Óvodában is készült egy felvétel. Szobota Erzsébet foglalkozásának fókuszában a szárazföldi és vízi állatok álltak. A pedagógus 20 állat képét ragasztotta fel a táblára, és behozott egy tálca vizet, illetve egy tálca homokot. A feladat az volt, hogy a táblán lévő állatokat helyezzék el a gyerekek az élőhelyüknek megfelelő helyre. Az angol nyelvű foglalkozás során tehát az ovisok új fogalmakkal ismerkedtek meg, és azokat azonnal alkalmazták is.

NYEST: Ha összegezni szeretnénk ezt a gyűjteményt, mit mondhatnánk el a foglalkozásokról?

Kovács Judit: Szinte minden kétnyelvű óvodában külön pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, aki lehet angol vagy magyar anyanyelvű. A nyelvi input mennyisége óvodánként változik. Központilag nincs szabályozva, hogy milyen arányban legyen jelen az idegen nyelv az óvodai foglalkozásokon, így intézményeként változik, hogy hány angol illetve hány magyar nyelvű foglalkozást tartanak.

Magyarország az első hatban

NYEST: Hogy állunk nemzetközi szinten? Milyen különbségek vannak a korai nyelvelsajátítás kapcsán a hazai, illetve külföldi kezdeményezések között?

Kovács Judit: Nemcsak Magyarországon kezdődött el a korai nyelvelsajátítás kutatása a 90-es évek elején, hanem a világon mindenütt. Mi semmiben sem vagyunk lemaradva a világviszonylathoz képest, sőt bizonyos tekintetben kiemelkedő helyet foglalunk el ebben a tekintetben.

NYEST: Hányadik helyen áll Magyarország világviszonylatban?

Kovács Judit: 2007-ben Grazban és Hágában jelent meg az európai kéttannyelvű módszerekkel foglalkozó könyv, amely 20 ország programját vizsgálja. A kiadványból kiderül, hogy Európában csupán hat országban folyik kéttannyelvű oktatás 6-10 éves korúak számára, és Magyarország ezek között van.

NYEST: A kisgyermekkori nyelvoktatás kutatásának milyen irányai, eredményei vannak?

Kovács Judit: Ez egy olyan téma, ami még mindig nem kap kellő tudományos figyelmet. A kutatások egyrészt a mi generációnkhoz, másrészt a tanítványaink nevéhez fűződnek. 1996-ban több kollégával együtt lehetőséget kaptunk a British Council támogatásával arra, hogy egy angliai egyetemen mester fokú tanulmányokat végezzünk a témában. Magyarországon még nem volt ilyen képzés, így nagy örömünkre szolgált részt venni ebben a programban. Többen közülünk később doktori tanulmányokat is folytattak, és tudományos fokozatot szereztek.

Ma az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolán évről évre színvonalas BA szintű disszertációk születnek a kéttannyelvűséggel kapcsolatban.

Képzés és kereslet

NYEST: Milyen jellegű képzés folyik az ELTE Tanító – és Óvóképző Karán e tárgyban?

Kovács Judit: A tanítóképzés 4 éves, az óvodapedagógus-képzés pedig 3 éves. A 2006/2007-es tanév óta szabadon választott tárgyként felvehető a kétnyelvűség, amelyet az óvópedagógusok számára hirdettük meg. Ez egy 4 féléves kurzus, amely nyelvi alapozással kezdődik.

NYEST: Ez azt jelenti, hogy itt nem alapfeltétel, hogy a kurzusra jelentkezők felsőfokon beszéljenek angolul?

Kovács Judit: Nem alapfeltétel, mivel ez az óvópedagógusoknak szól, és itt nincs kiválasztott műveltségi terület (pl. testnevelés, nyelv, ének-zene), mint a tanítók esetében. De örvendetes, hogy ma már egyre inkább bővül azoknak a köre, akik nagyon jó nyelvi alapokkal jönnek.

A nyelvi alapozás után következik a kétnyelvűség elmélete és gyakorlata, amely egy 30 órás tárgy. Majd ezután a szakmódszertannal ismerkednek meg a hallgatók.

2009 őszétől pedig új szakirányként indul az angol az óvodában elnevezésű posztgraduális képzés, amelyre végzett óvó pedagógusok jelentkezhetnek. A 6 féléves képzés módszertani és gyermekirodalmi irányultságú.

NYEST: Ezek szerint nagy igény van erre a fajta képzésre?

Kovács Judit: Igen, teljes mértékben. Egészen mostanáig csak a soproni Benedek Elek Főiskolán működött hasonló program. Most viszont már mi is 3 kurzust indítottunk a kétnyelvűség elmélete és gyakorlata témában, mivel annyi érdeklődő volt. Sok éve ápolunk jó nemzetközi kapcsolatokat brit pedagógusképző intézményekkel, jól működő hallgatói és oktatói csereprogramokban veszünk részt.

NYEST: Mekkora a kereslet az ilyen végzettségű szakemberekre?

Kovács Judit: Nagy az érdeklődés a jó szakemberekre, azt azonban nem tudnám megmondani, hogy meddig tart ez az időszak. Fontos kiemelni, hogy csak azokra a pedagógusokra van igény, akik valóban jól beszélik a nyelvet. Hiszen rendkívül fontos a kicsik nyelvtanításánál, hogy a pedagógusnak jó legyen a kiejtése, megfelelően intonáljon stb. Szerencsére egyre több olyan hallgatónk van – a cserekapcsolatoknak is köszönhetően, – akik nagyon jól beszélnek angolul vagy más idegen nyelven. Ezen kívül pedig sok olyan hallgató van, aki önszorgalomból, akár dolgozni is kimegy a célországba, hogy fejlessze nyelvtudását.