-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elveszettnek hitt római törvénykönyv, a Codex Gregorianus egy részét fedezték fel a University College London (UCL) kutatói.
A Codex Gregorianus római törvények gyűjteménye, amelyek több uralkodó alatt születtek Hadrianus császártól (Kr.u. 117-138) kezdve egészen Diocletianusig (Kr.u. 285-305). A jogszabályokat Kr.u. 300 körül vonták egyetlen kódexbe – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
A felfedezés az úgynevezett The Volterra Project elnevezésű tízéves projekt keretében született, amely a római jog komplex kutatását tűzi célul a törvények társadalmi, politikai aspektusaival egyetemben.
A mindörökre elveszettnek hitt törvénykönyv egy részletére Simon Corcoran és Benet Salway bukkant, akik 17, korábban érthetetlen pergamentöredéket illesztettek egybe.
„A töredékek egy latin munka szövegét tartalmazzák, amelyet tiszta, kalligrafikus írással vetettek pergamenre Kr.u. 400 táján. A szöveg egy sor jogi rövidítést tartalmaz. Az a tény, hogy a pergamentöredékek mindkét oldalán van szöveg, arra utal, hogy egy késő ókori, könyvszerűen összefűzött kódexről, nem pedig pergamentekercsről, vagy ügyvédi jegyzetekről van szó” – magyarázta Benet Salway.
Ismertetése szerint a töredékek római császároknak a köz által felvetett jogi kérdésekre adott válaszait tartalmazza. A válaszokat időrendileg és tematikusan, címmel ellátott fejezetekbe tagolták. A szövegben javítások vannak, a sorok között pedig olvasói megjegyzések láthatók, ez arra utal, hogy az adott példányt igen szorgalmasan forgathatták egykori tulajdonosai. A kézirat a feltételezések szerint Konstantinápolyból származik.
A fennmaradt szöveg a fellebbezési eljárásokkal foglalkozik, valamint a jogi elévüléssel valamilyen eddig ismeretlen tárgykörben. A tartalma összhangban van azokkal az ismeretekkel, amelyeket a Codex Gregorianusból átvett, más dokumentumokban szereplő idézeteknek köszönhetően a jogtudósok eddig is tudtak a törvénykönyvről. A töredékek azonban új, a modern időkben nem ismert anyagot is tartalmaznak.